Mit értsünk energiatakarékosság alatt? Most csak „divatja” van annak, hogy erről annyit beszélünk? A szakember válaszol…
– A régmúlt időkben nem volt/lehetett törekvés az, hogy energiatakarékossági szempontok érvényesüljenek akkor is, ha anno ők (a tervezők-kivitelezők) nem így fogalmazták meg? – Az éghajlatváltozás hatásait már közvetlenül is érezzük, egyre szélsőségesebb az időjárás, az óceánok szintje emelkedik, az édesvíztartalékok csökkennek, és a termőföldek elsivatagosodnak. Ugyanakkor kialakult az energiaválság, mert világszinten megnövekedett az energia iránti igény, de a fosszilis energiaforrások végesek. Az energiatakarékosság egy szükségszerűség, nem egy divat.
Természetesen a múltban nem volt ennyire fontos az energiatakarékosság, hiszen 1950-ben a Föld lakossága csak 2,5 milliárd ember volt, ma viszont már közel 8 milliárd ember él a Földön, és sokkal kevesebb fosszilis energia áll az emberiség rendelkezésére. Ezért van szükség a takarékosságra.
Az energiahatékonyság csak egy része annak a törekvésnek, hogy fenntarthatóvá tegyük az építőipart. Az alternatív megújuló energiaforrások elterjedése és felhasználása is szükségszerűség.
Úgyszintén elkerülhetetlen a körforgásos gazdaság (circular economy) megvalósítása az építőiparban.
Ez az átállás azt szeretné elérni, hogy a mostani lineáris gazdasági modell egy körforgásos modellé alakuljon, a nagy nyersanyag- és energia-felhasználó építőanyag-gyártás helyett a meglévő építőanyagokra összpontosítsunk, az újrahasznosítást helyezzük előtérbe. Ugyanakkor egyre fontosabb szerepet játszik a fa, mint építőanyag.
Nálunk is egyre ismertebbé válnak a fa alapú környezetbarát szigetelések (például cellulóz vagy a fagyapot szigetelés), és a faszerkezetű házak építése. A felhasznált fa megköti a CO2-t, ezáltal csökkenti a globális felmelegedésért felelős anyag mennyiségét a természetben.
– Mint épületenergetikai tanácsadó, energiatakarékosság szempontjából miként fogna hozzá egy saját, új lakóház tervezéséhez? Melyek lennének azok a kérdések, amelyekre válaszokat keresne még a tervezési fázisban?
– A legfontosabb a jó építészeti terv készítése. A tervet nem szabad csak egy építési tervdokumentációra redukálni, amit a hatóság kér. A vázlatterv, elvi engedélyezési és építési tervdokumentáció, mind fontosak. A kivitelezési dokumentációnak tartalmaznia kell az energiahatékonysági tervezést, épületenergetikai modellezést, amely a jó lakókomfort és alacsony energiafelhasználás sarokköve kell legyen, és ennek alapján történik az épületgépészeti tervezés. A részletrajzok, amelyek a hőhídmentes és a légzáró épületburok- kivitelezést segítik elő, szintén a terv elengedhetetlen része kell legyen.
– Ugyanilyen megközelítésbe, hogyan kezdene neki egy már elkészült/felhúzott ház, lakás átalakításához, felújításához az energiatakarékosságot tartva szem előtt?
– A meglévő épület, lakás energetikai felújítását mindenképpen egy állapotfelméréssel kell kezdeni. Meg kell vizsgálni, hol történnek az energiaveszteségek. A blower door vizsgálat alkalmával megmérjük, hogy mekkora az infiltrációs veszteség az épületburkon keresztül, illetve meghatározzuk a szivárgási pontokat. Fontos a hőhidas helyek és a szigetelések (ha egyáltalán van) rögzítésének a vizsgálata. Ugyanakkor a létező épületgépészeti berendezések állapotát is fel kell mérni. A vizsgálatok eredményeit felhasználva következik a felújítási terv elkészítése.
– Ön ún. blower door teszteket végez. Közérthetően mit is jelent ez a teszt, illetve hogyan folyik egy ilyen tesztelés?
– A vizsgálat alkalmával a külső ajtó-nyílásba egy keretet helyeznek egy ventilátorral, amit összekötnek egy manométerrel (nyomásmérő) és egy számítógéppel. Megmérjük, hogy 50 Pa nyomáskülönbség mellett az épület nettó térfogatához képest mennyi levegő távozik. Ez a légcsereszám (50) a passzívház esetén nem haladhatja meg a 0.6 értéket. Minden háznál többfokozatú túlnyomásos és vákuumos mérést kell végezni. Ezek átlaga a hivatalos eredmény.
Fontos a hibás helyek feltérképezése is füstgéppel, illetve anemométerrel (szélmérővel).
– Költségek felől megközelítve: lehet-e számszerűsíteni azt, hogy egy blower teszten átment épület milyen energiatakarékossági „haszonnal” járhat – mondjuk 5, 10 év alatt? Milyen előnyünk származhat ebből?
– Egy nagyon rossz légzárású ház esetén, a teszt alkalmával beazonosított hibák kijavítása után, a fűtés, aa ház energiaigénye akár a felére is csökkenthető. Ugyanakkor, a hibás helyek kijavítása után a ház hangszigetelése is nagyon sokat javul.
– Milyen általános hibákat tapasztal a jelenlegi építkezések tervezése, kivitelezése során, amit érdemes lenne elkerülni vagy kezelni?
– Szűkítsük le a kérdést az épületburok jellegzetes légzárási hibáira. A blower door vizsgálat alkalmával gyakran találunk hiányosságot nyílászáróknál. Az utóbbi években nagyon sokat javult ugyan az ablakok hőátbocsátási tényezője, mind az üveg, mind a profilé, de az ablak légáteresztési értéke nem, vagy sokkal kisebb mértékben javul. Továbbra is nagy kihívást jelent (és nagy hibalehetőséget rejt) az ablakok szakszerű beépítése.
Gyakran találunk hibákat a födém – fal csatlakozásánál. A folytonos belső vakolat hiánya, illetve a könnyűszerkezetes házak esetén a belső, rosszul kivitelezett légzáró réteg. A csőátvezetések és anyagváltások is potenciális hibalehetőségek. A tégla falazatú házak esetén a hiányzó, illetve a rosszul kivitelezett belső vakolat is problémát okozhat.
– Egyfajta „divatja” van ma a passzív házaknak. Ön szerint ez tényleg csak divat? Mint például az. ún. megújuló energiára való gyakori hivatkozás, netán politikai diskurzus?
– A korábbi évekhez képest az építkezők részéről megnövekedett a passzívház projektek iránti igény. Ugyanakkor, a rezsiáraktól való félelem sokakat arra ösztönöz, hogy energiahatékonyságot növelő beruházásokat hajtson végre az ingatlanán.
Ezelőtt 12-15 évvel a passzívház kuriózumnak számított Magyarországon és Romániában. Ekkor még a passzívház-koncepció szinte ismeretlen volt Magyarországon és Romániában is. Az utóbbi 5-6 évben ez a fogalom egyre ismertebbé vált elsősorban Romániában, de több oka is van a passzívházak elterjedésének. A passzívház a minimalizált energiaveszteség mellett maximális lakó komfortot biztosít. Romániában az ún. MC001-2022 számítási módszertan életbe lépésével minden projektnek magas fokú energiahatékonyságot kell elérnie, most már az energiahatékony épületek tervezése és kivitelezése több mint kötelezettség. Természetesen a passzívház túlteljesíti ezeket a követelményeket is.
– Miként vágjon bele ma valaki építeni? Hová forduljon elsődleges információkért, miként kerülje el a kóklereket, netán a kizárólag csak haszon maximalizálásra törekvő kivitelezőket? Van erre lehetőség és módszer?
– Elérhetővé váltak az energiatakarékos építkezés útmutatói és a passzívház tervezési és kivitelezési kritériumok. Először mindenképpen egy minden részletre kiterjedő tervet kell készíteni. Miután a terv elkészült, a megfelelő építő cég kiválasztása következik, ahol nagyon fontos szempont lehet a referenciamunkák megismerése. Semmiképpen se az ár legyen az elsődleges kiválasztási kritérium. A szerződésbe pedig bele kell foglalni a minőségi kritériumokat, például azt, hogy a ház átadásakor milyen légzárási együtthatót kell elérjen a ház. Ha van egy jó terv, akkor van, amit számon kérni a kivitelezőtől.
Kádár Ferenc
1993-ban végzett Kolozsváron az Építőmérnöki egyetemen. Az egyetem elvégzése után acél tető- és fémburkolatok területén szerzett tapasztalatot. A német Rheinhold&Mahla Intermontage homlokzat technikai cégnél dolgozott, mint konstruktőr (fém-homlokzat tervezőként), Székesfehérváron. 2002-től közel tíz éven keresztül a finn Ruukki cégnél dolgozott, Romániában. Ez a multinacionális vállalat acél szerkezetek, fém burkolatok gyártásával, értékesítésével és szerelésével foglalkozott, különböző beosztásban. A Ruukkinál ismerte meg a légtömörség vizsgálat fontosságát. Ebben az időszakban (2007-ben) elvégezte a Műszaki Egyetem, Kolozsvár, Építőmérnöki Kar, épületenergetikai posztgraduális képzését is. Majd letette az épület-energetikai auditor vizsgát. De dolgozott az Armaflex zártcellás szigetelőanyagokat gyártó cégénél, az Armacell-nél, ahol a magyarországi és romániai piacért volt felelős. Ezután mint önálló épület energetikai tanácsadó dolgozott: a passzívházakhoz szükséges elengedhetetlen PHPP számítást végezte, és energia tanulmányokat készített. Ezt követően Finnországban dolgozott, acélszerkezetek szerelése-építésvezetőként, majd az Északi áramlat 2 projektnél dolgozott. 2020-2022 a Lappföldi Alkalmazott Tudományi Egyetemen (Lapin AMK- Lapland University of Applied Science) dolgozott mint kutató. Tíz éve végez blower door tesztet Romániában és Magyarországon..
