Az internetes bűnözésnek többféle válfaja létezik, nagyobb része az emberi hiszékenységre bazíroz. Kivételt képeznek a képzett hackerek által elkövetett bűntények, de mivel ezek viszonylag ritkák, és általában nem minket, hétköznapi embereket érintenek, ezekre nem térünk ki részletesen.
A román rendőrség és az Europol által az EU 5 tagországában 2020 őszén végzett érzékenyítési kampánya során a következő, általában emberi hiszékenységen alapuló csalásokra hívta fel a figyelmet: CEO fraud – hamis fizetési felszólítás a vállalat vezetőjétől, invoice fraud – állítólagos beszállítótól érkező kifizetési felszólítás, phishing – adathalászat (személyes, pénzügyi vagy biztonsági adatok lekérése üzenetben vagy e-mailen), spoofed bank website fraud – hamis bankhonlapokat tartalmazó, adathalász típusú üzenetek vagy e-mailek, romance scam – a régebben házasságszédelgésnek ismert csalás internetes változata, personal data theft – személyes adatok eltulajdonítása a közösségi média segítségével. 1
A Western Union tovább részletezi a fentieket, megemlíti, többek között az „unokázós” csalást, az általában az amerikai hadsereghez, illetve az ENSZ-hez köthető csalókat, illetve a nem várt nyereményekhez köthető átveréseket. 2
Leila, az arab démon
Nem, nem a Szahara poklában perdült táncra, hanem az interneten, konkrétabban a legelterjedtebb szociális médiában. Az afrikai levélcsalások néven is ismert átverés egyáltalán nem újkeletű, viszont Közép – Kelet Európában az utóbbi pár évben terjedt el. Az eredeti célországok az amúgy hiszékenységükről híres skandinávok voltak, de valószínűleg az ottani piac „telítődött”, ezért próbálkoznak – sajnos sikeresen – magyarországi, romániai (és nemcsak) polgárokkal. A kiszemelt célszemély majdnem minden esetben hatvan feletti, akik a szociális médiát főként a magány leküzdésére használják. Ezeken a felületeken túl sok információt osztanak meg magukról (özvegy, kutya, macska barát stb.), ezeket használják fel az afrikai (vagy nem) csalók. Személy szerint én is kaptam „barátkozós” felkérést a neten formás afrikai lányoktól, akik csak arra várnak, hogy valaki szeresse őket, be is költöznének abban a szentúristen pillanatban hozzád, ha küldesz nekik útipénzt, vízumra valót ésatöbbi. Természetesen nagyon rossz körülmények között élnek, ilyen – olyan, még egy második világháború előtti gettóknál is húzósabb menekülttáborokban, de attól még nemcsak a neten, hanem mobil telefonon is folyamatosan elérhetőek. A levelek célirányosak, az áldozat nyelvén íródnak, természetesen netes fordítással. És mivelhogy a gender – őrület (ezek szerint) elérte a fekete kontinenst is, segélykérő leveleket írogatnak nemcsak férfiaknak, hanem nőknek is, függetlenül a profil oldalra feltöltött családi állapotra. A legtöbb ilyenszerű megkeresés Nigériából érkezik, erre reagált egy Magyarországon élő nigériai üzletember, hogy nagyon sajnálja a károsultakat, de végül is az a hülye, aki pénzt utal, nem az, aki kitalálta ezt a nagyon jól működő konstrukciót. Az afrikai sikereken felbuzdulva román lányok is bepróbálkoznak hasonló „vállalkozásokkal”, tehát Románia esetében a szenvedő alanyok inkább az európai férfiak (és nők). Tipikus mioritikus mentalitás, nehogymá’ csak a barnább bőrűek taroljanak. A bepalizott személyeknek magyarországi vagy hollandiai bankszámlaszámot adnak meg, ezekről nagyon gyorsan átutalásra kerülnek az összegek még az FBI európai kirendeltsége által is nehezen lenyomozható számlákra. Magyarországon igen sok nyomozás van folyamatban, de a magyar rendőrség FBI által is kiképzett, kiberbűnözésre szakosodott tisztje sem látja a realitását annak, hogy mikorra is lehet kideríteni az igazi kedvezményezette(ke)t. Meglátásunk szerint az afrikai levélcsalások „intézményrendszere” egyáltalán nem afrikai, inkább Európa bizonyos maffia-
családjaihoz köthető. Gondoljunk bele, ez egy hatalmas nagy hálózat, éjjel – nappal működik, a déli kontinensen élők esetenként kiszolgáltatott helyzetét használva fel zsebelnek be busás hasznot minimális befektetéssel.
Hogyan lett Tuskó Hopkinsból Mander százados?
Aki olvasott Rejtőt, tudja, hogy Tuskó Hopkins kedvencünk az Elátkozott part című regényben lenyúlja az elhalálozott Mander százados személyazonosságát.
Nno, a homoki magyar barátaink idősebb nőnemű korosztálya (jól van na, nemcsak a magyarok…) buknak a katonatisztekre, illetve katonaorvosokra. A recept végül is ugyanaz, mint fentébb, érzelmes – érzelgős szerelmesleveleket küldenek Közel – Keleten szolgálatot tevő amerikai katonatisztek, az Egyesült Nemzeteknél dolgozó katonaorvosok, természetesen azok után, hogy bejelöltek általában idős, hiszékeny hölgyeket. Gyerekek, tiszteljük amúgy az idős hölgyeket, de kinek lehet annyira szar az önértékelése, hogy mondjuk hetvenévesen elhiggye azt, hogy egy jóvágású, negyvenes amerikai pasinak pont fix ő kell. Sajnos, elég sok ilyen van, ezért is létezik a közösségi médiában egy külön csoport a romantikus csalók áldozatainak. Az átverésre szakosodott emberkék – ugyanaz a kategória, mint az előbbi alfejezetben – gyakorlatilag létező személyek azonosságát veszik át (fényképekkel, úgy képzeljétek el, hogy nyugalmazott amerikai tábornoktól kezdve a volt szerb védelmi miniszterig…) pénzt kérnek áldozataiktól különféle jogcímen, elsősorban azért, hogy „hozzáférjenek a kislányhoz” (Markos György: Esti mese). Emellett gyakori kérésük az is, hogy a sanyarú sorsú nagyszülőiknek pénz kellene (jellemzően Skóciában élnek), az ENSZ nem akarja elengedni őket, csak ha be nem fizetnek valamiféle lelépési díjat, esetlegesen még repjegyre sem futja, és sorolhatnánk. Amennyiben a hiszékeny áldozat fizet (és sajnos általában fizet), további pénzekért kuncsorognak, amit, ha nem kapnak meg, átmennek érzelmi zsarolásba, hogy aztán olyan szépen megöngyilkolásszák magukat, hogy kész csuda.
Egészen friss hír, hogy egy felvidéki nő 16000 eurót akart átutalni egy, állítólag amcsi katonatisztnek, aki ENSZ munkatársként Szíriában dolgozik. Az átutalást egy banki alkalmazott állította le, gyanúsnak tűnt a tranzakció. Mint kiderült, a pénzösszeg várományosa Bulgáriában tartózkodott. 3
Legyen Ön is milliomos!
Az igazi Trebitsch nyomában
A fenti példák a romantic scam, azaz a házasságszédelgés kategóriájába esnek. A netes átverésekre szakosodott maffiózók fantáziájának határa amúgy a csillagos ég, sokkal többre is képesek. Meglepően sok magyarországi magánszemély (hangsúlyosan idős korosztályról lévén szó) bedőlt olyan leveleknek, amelyekben mesés „kincsekkel” kecsegtették őket. Volt olyan is, hogy egy állítólagos amerikai katonatiszt Szaddam Husszein elásott kincsére bukkant, ennek a kiásására kért támogatást (a kincset természetesen megosztotta volna áldozatával), de magyarországi magándetektív is a hálójukba került, neki egy vissza nem utasítható pénzügyi befektetési ajánlatot tettek. Szintén egy magyar, volt kézilabda edző fizetett licensz díjat a ghánai kézilabda válogatott edzői posztja miatt, egy madárrajongó fiatalember pedig viszonylag sok pénzt fizetett ki egy kameruni, ingyen elvihető papagáj utaztatásáért. Afrikai gyémántbánya opcióért is próbáltak (sikerrel…) szép summákat kifacsarni emberekből és egy idős, igencsak rászoruló úriember negyvenháromszor (!!!) utalt különböző összegeket egy nem várt pénzösszeg elnyerése céljából. A kedvencem azonban az, amikor valaki megütötte egy valamilyenféle lottó főnyereményét (1 millió euró), anélkül, hogy szelvényt vásárolt volna, és kifizetett egy jó kis összeget, csak, hogy megkaphassa a díjat.4 De nem kell a szomszédba menni hiszékeny emberkék miatt, egy idősebb ismerősöm üzenetet küldött (kétszer is), hogy az amerikai kormány pályázati úton 17.000 USD – nyi vissza nem térítendő támogatást nyújt minden magánszemélynek…
Summa summárum, avagy mit tegyünk, illetve inkább mit nem
Amennyiben már megtörtént a baj, igazándiból sok opciónk nincs, de azért mindenképpen tegyünk panaszt a rendőrségen. A „szervek” is csak emberből vannak, meg néma gyereknek az anyja sem érti a szavát, tehát ha nincs panasz, nincs mit kivizsgálniuk. Minden EU-s tagállamban vannak az Europol és az FBI által is kiképzett szakemberek, akik a netes bűnözésre szakosodtak. Nagyon kicsi az esély arra, hogy a kifizetett összegeknek akár csak a töredékét is visszakapjuk, de ennyit minimálisan meg kell tennünk. A lényeg gyakorlatilag a prevenció lenne, akár akarjuk, akár nem, legyünk idősek vagy fiatalok, hiszékenyek vagy gyanakvóak, majdnem mindenki átverhető valamilyen formában, ezért is kell az internetezési kultúránkat fejleszteni.
Az általunk bemutatott csalások általában az idősebb korosztályt célozzák meg. Ők nem ebben nőttek fel, az internetes, illetve közösségi oldalakat nem tudják megfelelően kezelni. Segíthetünk abban, hogy ezt a korosztályt felkészítjük a netes világ visszásságaira. A szociális médiában idegeneket ne jelöljünk vissza; ha ez mégis megtörténik, figyeljünk arra, hogy ne adjuk meg személyes, pénzügyi és biztonsági adatainkat senkinek. Az ismeretlenektől jött netes üzeneteket ne olvassuk el, azonnal töröljük. Bármennyire is magányosak lennénk, ne dőljünk be idegenek közeledésének, és ami a legfontosabb, pénzt soha ne küldjünk általunk nem ismert személyeknek. Egyesek számára a helyesírás nem annyira fontos, de, mivel a csalók nagy részének a magyar nem az anyanyelve, ezért levélíráshoz internetes fordító programot használnak, akár ebből is kiderülhet, hogy átveréssel van dolgunk.
