RMDSZ-tisztújítás: Nem lesz kiélezett verseny

– Szőke László: Szokatlan, hogy az erdélyi magyarság legnagyobb pártjának az elnöke egy kis médiumnak nyilatkozik. A Székely Citrom egy alig néhány ezer példányban megjelenő új lap. Miért vette rá magát, hogy nyilatkozzon egy ilyen kis székelyföldi kiadványnak? 

– Kelemen Hunor: Sokat nem gondolkodtam ezen. Egyrészt, ha megkeresést kapok, akkor válaszolni szoktam. Azért mondom, hogy általában, mert megtörténik az is, hogy nem, bár ritka, nagyon ritka. Másrészt, egy újonnan induló lapnak azt a lehetőséget meg kell adni, hogy a piacon meg tudjon jelenni. Ha ezt a lapot érdekli az, amit én tudok mondani, megtiszteltetés számomra is, mint ahogy az is, hogy az udvarhelyi vagy az udvarhelyszéki emberek előtt elmondhatom a véleményem. És nyilván, a főszerkesztőnek vagy az alapítónak a személye, a mi viszonyunk is lehetővé teszi, hogy bármilyen körülmények között leüljünk s beszélgessünk…

– Szőke László: Köszönöm, eddig tartott a reklám… De interjúnk apropója, hogy következik az RMDSZ kongresszusa és tisztújítása. Ahogy én tudom, nagyon sok ellenjelöltje nem lesz. Mi a véleménye erről, hogy egyedüli jelöltként várhatóan elnök lesz?

– Kelemen Hunor: Én is az utolsó pillanatig vártam a jelölésemmel, mert kíváncsi voltam én magam is, hogy lesznek-e még érdeklődők, lesz-e jelentkező? Ez nálunk mindig egy nyílt verseny. Viszont az, hogy ebben az esztendőben rajtam kívül senki sem pályázik, az legalább két dolgot jelent. Egyrészt, nem volt olyan érdeklődő, aki most versenybe akar szállni, másrészt, hogy azért azzal, amit többnyire az elmúlt években végeztünk, végeztem én magam is, nos, ezzel a területi szervezeteink többsége talán elégedett, ezért gondolhatták úgy, hogy nem kell váltani. 

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes nyilatkozik tisztújításról, kongresszusról, háborúról, román-magyar viszonyról, Székelyföldről, de Szász Jenőről – is…

2024 egy totális választási esztendő, és ez óriási felelősséget ró egy politikai vezetőre, a mi esetünkben a szövetségi elnök vállára. És én azt gondolom, hogy ez a tényező mind közrejátszott, közrejátszhat abba, hogy nincsen ellenjelölt. Egyébként a politikai pártoknál, ott, ahol éveken keresztül stabilitás van, gyakori, hogy nincsen kihívó. Én ezt látom más politikai szervezeteknél is. Ott, ahol káosz van, ott, ahol belső feszültségek vannak és a belső klikkesedés fölerősödik, ott általában mindig éles harc van az elnöki tisztségért. Tizenkét éve vagyok az RMDSZ elnöke. Ez nem kevés, de van ennek előnye is: a kiszámíthatóság, a stabilitás. A hátrányai között nyilván ott lehet a rutin. Én ezt nem tagadom, de ennél többet erről a kérdésről azért nem tudok mondani, mert a lehetőség megvolt bárki számára, hogy induljon, megméretkezzen, de ebben az évben úgy néz ki, sőt, most már biztosan állíthatjuk, nem lesz verseny az RMDSZ elnöki tisztségéért.

– Szőke László: Mi a véleménye arról, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség élén váltás történt? Zakariás Zoltán lett az elnök. Hogy látja, ez mennyire és hogyan befolyásolja a két párt közötti együttműködést? Mert azért tudni kell, hogy Zakariás az RMDSZ-listán lett parlamenti képviselő, tehát a kapcsolatuk nem csak informális…

– Kelemen Hunor: A képviselőházi frakcióban ott ül egy másik magyar politikai szervezetnek az elnöke is, ezért van tapasztalatunk az együttműködésről. De Bíró Zsolt, az előző mandátumban, a Magyar Polgári Párt elnökeként volt jelen a frakciónkban, vele is együtt tudtunk működni. Én nem akarom és nem is fogom kommentálni, hogy egy másik párt kit választ elnöknek, mint ahogy azt sem fogadom szívesen, hogy azt, ami nálunk, az RMDSZ-ben történik, azt egy másik politikai szervezet kommentálja. Az elnökcsere az ő belső ügyük volt, és én Zakariásnak kívánok sok sikert ebben a tisztségben. Azt már tudjuk jó ideje, hogy az RMDSZ szavazóbázisán túl van egy olyan réteg, amelyik nem szívesen szavaz ránk, nem állandó szavazónk. Arra a felismerésre viszont már rég rájöttünk, hogy az összefogás, az együttműködés a parlamenti választásokon jobb eredményt hoz. Persze, az EMSZ-en kívül létrejött még egy magyar politikai alakulat, a Magyar Polgári Erő, amely nemrég jelent meg a pártjegyzékben, de ez megint csak rendben van. Ilyen a politika, ilyen a pluralizmus. Hogy mi fog történni majd később, sok mindentől függ. Egyrészt, hogy mennyire tudunk egyezségre jutni alapvető kérdésekben. Az én tapasztalatom az, hogy Zakariás Zoltánnal lehet, hiszen látja, hogy a parlamenti munka, az országos politika miről szól, látja, hogy ott mit teszünk mindannyian. Másrészt pedig, nyilván, ott vannak az önkormányzati választások. Az adja meg mindig annak a dimenzióját, hogy milyen egyezségre lehet jutni, mert ott van az a típusú verseny, amelyből kiderül, hogy a helyi közösségekben kinek mekkora támogatottsága van. 

– Szőke László: Az erdélyi, székelyföldi magyarság számára fontos, hogy a mindenkori magyar kormány miként viszonyul hozzánk. Most úgy tűnik, a Fidesz, a magyar kormány sokkal hatékonyabbnak véli, hogy egyértelmű, pragmatikus kapcsolata legyen az RMDSZ-szel. Az alternatív pártokat háttérbe szorították, Önök az elsődleges (tárgyaló)partnerek, és ehhez kapcsolódik például a Demokrácia-központok bezárása is. Ön hogyan élte ezt meg? Hiszen a RMDSZ átvette a Demokrácia-központok feladatait is…

Amíg kormányon vagyunk, nem szenvedhet hátrány Székelyföld a támogatások terén

– Kelemen Hunor: Különösebben nem foglalkoztatott a kérdés, de azzal egyetértek, hogy nem érdemes két párhuzamos struktúrát fenntartani, mert az luxus. A lényeg az, hogy a feladatot elvégezze az, akit megbíztak ezzel, ebben az esetben az Eurotrans Alapítvány.

Ugyanakkor, szerintem meg senkit nem szorítottak háttérbe sehol, ez szerintem nem így működik. Ha van társadalmi beágyazottságod, és ha meg tudod szerezni a választásokon a közösség támogatását, akkor senki nem tud háttérbe szorítani. Ha nem tudod megszerezni a szavazatokat, a bizalmat, az emberek nem rád bízzák a közügyek intézését, akkor saját magadtól háttérbe szorulsz. 

– Szőke László:Azt jól látom, hogy a pragmatizmus került előtérbe az ideológiával szemben, legalábbis a magyar kormány szempontjából?

– Kelemen Hunor: Nem tudok én a magyar kormány nevében válaszolni. Ami engem illet, én mindig két dolgot hangsúlyozok. Egyrészt azt, hogy bennünket nem azzal bíztak meg, hogy ideológiai kérdésekben igazságot tegyünk és igazságot osszunk. A mi választóink egy része keresztény konzervatív, másik része liberális vagy a nemzeti liberális, vannak zöldek, vannak szociáldemokraták, a legjobb értelemben vett szociáldemokraták, és ezt a közösséget kell képviselni. Nekünk olyan feladatot soha senki nem adott, hogy ideológiai vitákban igazságot tegyünk. Egyébként én Csíkkarcfalván, az Antal vendéglőben még soha nem hallottam ideológiai vitát. Arról hallottam vitázni az ott ülő feleket, hogy miként halad a földosztás, hogy mi van a mezőgazdasággal, de én még ideológiai vitát nem hallottam. Szerintem nem ez osztja meg igazából az erdélyi magyar társadalmat. Másrészt igen, a politika az egy olyan szakma, amelyikben realistának is kell lenni. 

– Szőke László: Jönnek a 2024-es választások. A Székely István féle vitairat kapcsán kérdezném, hogy úgy tűnik, egyfajta helyezkedés vagy középre igazodás kezdődött el szavazatmaximalizálás céljából… Ez tudatos, azaz a Székely féle megközelítés egyben pártstratégiát is jelent?

– Kelemen Hunor: Először is, azt ír Székely István, amit jónak és helyesnek vél. Én nem láttam az írást megjelenés előtt. Másrészt, az RMDSZ azért mindig is középen volt, mindig megpróbálta megszólítani azokat is, akik nem a konzervatív-keresztény értékrendet képviselik. Hogy ez mikor, milyen mértékben sikerül? Én ezt nem akarom most, ebben a pillanatban vitatni. Egy dolgot azért látok: az RMDSZ általában meg tudta szerezni a szavazatok 82-87 százalékát. Egyetlen egy kivétel volt az az Európa Parlamenti választás, ahol Tőkés László külön indult, függetlenként. Mindig volt egy 10-12 százalékos lemorzsolódás, olyanok, akik a román pártokra szavaztak: hol a liberálisok fele mozdult ez el, hol a szocialisták fele, hol a demokraták, a régi Demokrata Párt fele. Ez megint egy olyasmi, amivel nekünk 2024-ben is számolni kell. Arra kell törekedni, hogy mindenkit megszólítsunk, arra kell törekedni, hogy a vegyes házasságban élőket is megszólítsuk. Abban is biztos vagyok, hogy 100 százalékot nem fogunk elérni, de ilyen szempontból nincsen váltás az RMDSZ-ben. 

– Szőke László: Lehet, hogy korai a kérdés, de Ön bizakodó a 2024-es választásokkal kapcsolatban? 

– Kelemen Hunor: Pesszimista politikussal nem kell foglalkozni, ha valaki pesszimista, azonnal abba kellene hagyni a politizálást…

– Szőke László: Térjünk egy kicsit a gazdasági területre… Ön szerint az erdélyi magyarság szempontjából a hazai források mit hozhatnak a 2023-as, 2024-es évben? 

– Kelemen Hunor: Hát először is, az elmúlt két és fél évben a fejlesztésekre nagyon sok pénzt fordítottunk, több programot indítottunk el, és ebben benne van az is, hogy olyan földrajzi régiók felzárkóztatását is finanszírozni tudtuk, melyek az elmúlt években lemaradtak. Most már lassan nincsen olyan település Székelyföldön, ahol ne indultak volna jelentős beruházások. Tehát ebben a tekintetben van egy nagy elmozdulás. Én nagyon fontosnak tartom, hogy az identitással kapcsolatos kérdések mellett a közösség jó minőségű közszolgáltatásokat is kapjon. A jó minőségű közszolgáltatásokat nem lehet már kiváltani dumával. Meg kell teremteni az intézményeket, és fel kell tölteni azokat tartalommal. Ha nagyobb perspektívában nézzük Romániát, akkor a következő években a mi közösségeink számára is hihetetlen nagy lehetőségek állnak. Ha tudjuk tartani azt a beruházási hullámot, ami elindult, és a következő években úgy látom, hogy tudjuk tartani, akkor az évtized végére, a jövő évtized elejére óriási változás lesz egész Romániában és Erdélyben különösen. Ez pozitívan hathat az erdélyi, székelyföldi itthon maradásra. És ez nem etnikai jellegű távlat. Bár sokszor szembesülünk azzal, hogy az aktuálpolitikában megjelenik az etnikai elem, de minden politikai erő saját politikai közösségét helyezi előtérbe, amiben nincsen semmi szégyellnivaló. Amikor kormányon vagyunk, akkor nekünk az első számú prioritás az erdélyi magyarok.

– Szőke László: De van-e arra garancia, hogy a források szempontjából nem marad fehér vagy szürke folt Székelyföld? Van arra biztosíték, hogy ugyanolyan arányban, ugyanúgy részesüljön ez a régió is a fejlesztési forrásokból, az EU-s pénzekből, mint az ország többi régiója? 

– Kelemen Hunor: Ha bent vagyunk a kormányban, akkor ilyen nem fordulhat elő, és az elmúlt két és fél esztendő erre jó példa. Én az autópálya-infrastruktúra építésénél stratégiailag annak vagyok a híve, hogy Székelyföld körül mindenhol autópálya legyen, úgy, hogy Székelyföldről bárki, legtöbb egy órán belül, az évtized végére autópályára érhessen: Sepsiszentgyörgyről is, Csíkkarcfalváról, Csíkszentdomokosról, Gyergyóból, Udvarhelyről és Keresztúrról is – és ez most már körvonalazódik. Marosvásárhelynél bővülni fog az autópálya, közeledik Székelyföld határaihoz, 2026-ra Nyárádszeredába, az évtized végére Ditró határát érinti majd. 

– Szőke László: Érintsük a háború kérdését… A román és a nyugati médiában gyakran elhangzik, hogy Székelyföld oroszpárti lenne. Ennek Ön tapasztalja valamilyen jelét mindennapi, miniszterelnök-helyettesi munkájában? 

– Kelemen Hunor: Létezik manipuláció, vannak olyan helyzetek, amikor nagyon durva, amit nem tartok szerencsésnek. Az előítéletek ugyan néha felerősödnek, de nem mernék olyat állítani, hogy a napi munkámban ilyennel szembesülök. Amúgy háborúpártinak lenni szerintem butaság, a háború ugyanis morális kérdés, a háború erkölcsi kérdés. A háború halálról, pusztításról szól és rengeteg fájdalomról. Az ember a halált nem választhatja, a pusztítást nem keresheti. Az erdélyi magyaroknak egyetlen háború sem jelentett semmiféle nyereséget, mindig csak veszteséget jelentett. Ilyen 1848-49 is, az osztrákok önmagukban nem tudták volna elfojtani magyar szabadságharcot, a cári csapatokat kellett hívják segítségül, és ők verték le a magyar forradalmat. 1956-ban szintén az oroszok vonultak be leverni a magyar forradalmat Budapesten. Tehát onnan nem jött soha sem biztonság, sem szabadság, sem jólét. A másik megállapítás, és ez igaz az elmúlt 30 évre, Székelyföldről, ha valaki elvándorol, az esetek nagyon nagy többségében nyugat fele megy, nem Moszkva felé. Én még tömeges kivándorlást Székelyföldről Moszkvába nem láttam, és valószínű, hogy nem is fogok látni.

– Szőke László: De azért gáz csak jön…

– Kelemen Hunor: A gáz európai és nem székelyföldi probléma, ráadásul Romániának az orosz gázfüggősége nem nagy. Villamosenergia szempontjából még jobb a helyzet, de azt is látni kell, hogy vannak olyan államok – és még egy ideig lesznek – amelyek az orosz gáztól függenek: Szlovákia, Magyarország, Csehország, Németország. Igaz, alternatívák kellenek, és ezen nagyon keményen dolgozik mindenki.

– Szőke László: Apropó energia. Arról olvasni-hallani egyre gyakrabban, hogy energetikai területen az elkövetkező 5-10 évben szoros együttműködés várható Románia és Magyarország között. Ön is így gondolja? 

– Kelemen Hunor: Abszolút. Sőt, össze is fog kapcsolódni, mert másképpen nem is működik, bár ez odébb van egy kicsit. Először is el kell kezdeni a mélytengeri kitermelést a Fekete-tengeren, ami 2026-2027-re várható. Amikor piacra kerül az itt kitermelt gáz, akkor az egyik és a legfontosabb útvonal Magyarországon keresztül vezet, és a magyarországi piac is felvevő piaca lesz ennek a gáznak. Romániát most az foglalkoztatja, hogy mielőbb tudja beindítani a kitermelést, ez a legfontosabb. Ahogy a kitermelt gáz a piacra kerül, magyar-román együttműködés biztosan lesz. 

– Szőke László: A beszélgetés végéhez érve egy kifejezetten (udvar)helyi kérdés… Szó van arról, hogy Szász Jenő vissza akar térni polgármesternek. Egyesek szerint létezik egy olyan forgatókönyv, mely szerint Ön és Orbán Viktor megegyezhet arról, hogy Szász Jenő RMDSZ-színekben induljon a 2024-es önkormányzati választásokon polgármesternek. Ezt elképzelhetőnek tartja?

– Kelemen Hunor: Soha ilyen vagy erre vonatkozó beszélgetésünk nem volt semmilyen körben. Azt helyiek kell eldöntsék, kit választanak meg, nem az RMDSZ-vezetőség és nem a Fidesz. Erről nem beszéltünk soha. Szász Jenővel valóban összefutottam két-három hivatalos rendezvényen, és ő nekem annyit jelzett, hogy majd üljünk le beszélgetni. Mondtam, jó, keressél, velem mindig lehet beszélgetni, ez nem gond. Ami az RMDSZ-jelölt személyét illeti, annak kiléte előválasztáson fog kiderülni, melyen minden székelyudvarhelyi választópolgár szavazhat. Aki megnyeri az előválasztást, az lesz a hivatalos jelölt, ahogyan történt már Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is.

– Szőke László: Néhány nap van a kongresszusig. Hogyan készül?

– Kelemen Hunor: Mint minden kongresszus elé, kis izgalommal. Olyan programadó, programkiegészítő dokumentumot szeretnénk elfogadni, amely a következő évekre megadja nekünk a stratégiai irányt, és megjelöli azokat a területeket, ahol szükség van határozott közpolitikai döntésekre. Munkakongresszus és határkő is lesz egyben, hiszen el kell végeznünk a számadást, és meg kell fogalmazni azt is, hogy milyen irányba folytatjuk az erdélyi magyarságért végzett munkát. Tehát nem egy ünnepi vagy protokolláris kongresszusra készülök…