Ez a cikk több, mint 50 ezer karakter, ami egy kisebb könyv negyede. Ez csak azért fontos, mert nagyon keveseknek van idejük és energiájuk így elemezni egy ún. “oknyomozó” cikket, ahol érdemes vizsgálni a szubjektivitás-objektivitás viszonyát, a logikai bakugrásokat és a manipulációs kísérleteket.
A régi szép idők, amikor még az történt, ami látszott, és az látszott, ami történt… Forrás: Tengr.ai.
Nem véletlen az sem, hogy éppen ezt a cikket választottam “vizsgamunkának”, hiszen a szerző (Lukács Csaba) régi jó ismerősöm (nem merem barátnak hívni, mert ahhoz ő is kellene), osztálytársam volt, sőt, egyéb komasági viszonyok is “összekötnek”. De ez kell ahhoz, hogy ne vélje ezt az elemzést személyes támadásnak vagy lejártásnak, amit mostanában az “oknyomozók” többsége úton-útfélen hangoztat, ha némely érintettek kritizálni merik az ő “szakmai” nagyságukat, ami sokszor nem több, mint vágyvezéreltség.
Amúgy én ilyet nem láttam. Mióta módi, hogy egy nyilvános akasztásban jeleskedő trollnokot bánt, ha munkája miatt kritizálják!? Ez olyan, mintha egy hivatásos katona azért óbégatna, mert a fronton lőhetnek rá…
De nézzük, hogy mit is olvashattok a továbbiakban. Egy leleplező sorozat valahányadik cikkét, mely jól kioknyomozta valami elszámolási dokumentációból, hogy miért is “lop” mindenki, akinek a neve nevezett dokumentációban előfordul. Azt vizsgáljuk, igen, a mesterséges intelligencia segítségével, hogy az állítólagos tények és következtetések miért nem állják ki az ellenpróbát; kimutatjuk, hogy a tényfeltárás min. 52 százalékban véleményt tükröz és egyéb logikai, valamint érveléstechnikai hibákban is bővelkedik.
Íme tehát az “Egy udvarhelyi férfi is havi 4.000 eurót tehetett zsebre” című műalkotás korántsem rövid elemzése, szigorúan vájtfülűeknek, azaz olyanoknak, akikben a kisördög felzubog ugyan, amikor olvassák, de az akár mondatonkénti elemzésre nem futja az energiájukból, mert hát miért is futná!? Sem az újságírás, sem az ún. oknyomázás nem az, mint amit a kétbetűs helyi portálunk, valamint kolozsvári hittársa, az Átlátszó Erdély tesz, az alternatív valóságot propagáló Transtelex-szel együtt.
Íme nevezett cikk a logikai hibák és az alkalmazott érvelési technika szempontjából, mondatokra bontva. Figyelem, hosszú olvasmány elébe nézünk…
Logikai hibák, bármilyen hibás következtetés, például:
- Hamis dilemma: Amikor két lehetőségre szűkítik a választási lehetőségeket, noha több is létezik.
- Csúszós lejtő: Olyan érv, amely szerint egy kisebb esemény szükségszerűen nagyobb, negatív következményekhez vezet.
- Körkörös érvelés: Olyan érv, amely ugyanazt az állítást ismétli bizonyítékként.
- Ad hominem: Támadás a személy ellen, nem az állításai ellen.
- Poszt hoc: Az okozatiság téves feltételezése időrendi sorrend alapján.
Érveléstechnikai szempontok: Itt arra koncentrálok, hogy a szerző:
- Induktív vagy deduktív érvelést használ-e.
- Épít-e érzelmi töltetre (pl. érzelmi zsarolás), vagy inkább racionális érvekre támaszkodik.
- Generalizál-e, azaz egy-egy példából következtet nagyobb igazságra.
1. mondat:
„Cikksorozatunk előző részében ott tartottunk, hogy a főként Demeter Szilárd barátaiból álló Erdélyi Médiatér Egyesület gyakorlatilag átvette a Simicska-féle alapítványtól az addig felvásárolt erdélyi magyar lapokat, és így elhárult az akadálya, hogy újra érkezzen közpénz Budapestről.”
Elemzés: Ebben a mondatban az érvelés logikusnak tűnik, de van benne egy implicit feltételezés: hogy az „akadály” valóban a Simicska-féle alapítványhoz kapcsolódott. A „gyakorlatilag” kifejezés homályos, nem támasztja alá megfelelően a „tulajdonképpeni átvétel” pontos részleteit, ami félrevezethet. Érveléstechnikai szempontból a mondat közvetlenül az állításra épít, de nincsenek további bizonyítékok, amelyek megerősítenék a Simicska-alapítvány szerepét az akadályozásban. Logikai hiba: Hiányos bizonyíték (nem áll rendelkezésre elegendő adat az átvétel mechanizmusáról). Érvelési technika: Induktív érvelés, de nem megalapozott.
2. mondat:
„Nem spóroltak a támogatással: 2021 nyarán az Átlátszó Erdély arról írt, hogy az elmúlt három és fél évben összesen 7,45 milliárd forintnyi magyar közpénzt érkezett nekik – több, mint amennyi a teljes magyar kisebbség román állami támogatása.”
Elemzés: A „nem spóroltak a támogatással” szubjektív minősítés, ami nem igazán támasztja alá a tényt, hogy az összeg jelentős volt. A mondat egy implicit összehasonlítást tartalmaz a román állami támogatással, de nem fejti ki részletesen, miért jelent ez problémát vagy mi az összefüggés. Az összehasonlítások gyakran hamis dilemmához vezethetnek, ha nem indokolják őket. Logikai hiba: Implicit hamis dilemma (úgy tűnik, mintha a támogatás mértéke csak túlzott vagy megfelelő lehetne). Érvelési technika: Érzelmi töltet, amelyet a jelentős pénzügyi különbségek kiemelése vált ki.
3. mondat:
„Demeter Szilárd nem csak az ott élő barátaira támaszkodott, hanem Budapestről is küldött „megoldóembereket” Timár Alpár László személyében – a sepsiszentgyörgyi származású férfi és csapata, Petróné Varga Edit és Harmos Beáta Ildikó tulajdonképpen mindenhol felbukkant, ahol Demeter vezető pozíciót kap.”
Elemzés: A „megoldóemberek” kifejezés ironikus, ami érzelmi manipulációt sejtethet, anélkül, hogy a mondat bizonyítaná a „megoldásokat” vagy az illetők tényleges tevékenységét. Továbbá az, hogy „tulajdonképpen mindehol felbukkantak”, egy generalizáció, amely szintén hiányos adatokra épül. Logikai hiba: Generalizálás és érzelmi manipuláció. Érvelési technika: Ironikus érvelés, ami gyengíti az állítást, mivel nem közöl konkrétumokat.
4. mondat:
„Információink szerint ők Demeter háttéremberei, pénzügyi gazdasági bizalmasai: Tímár volt már a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és a Petőfi irodalmi Ügynökség ügyvezetője is.”
Elemzés: Ez egy tényközlő mondat, de nincsenek források az „információk” alátámasztására. A kijelentések hitelessége kérdéses, mivel a „háttérember” fogalmát nem fejti ki, és a mondat tényként kezeli az állítást. Logikai hiba: Hiányzó forrás. Érvelési technika: Induktív érvelés (a múltbeli pozíciókat alapul véve következtetnek a jelenlegi szerepekre).
5. mondat:
„Tímárt egy rejtőzködő, meglehetősen gyanakvó és paranoiás emberként írják le a forrásaink, akinek az volt a módszere, hogy megfélemlítse és sakkban tartsa a beosztottjait.”
Elemzés: A „rejtőzködő”, „gyanakvó” és „paranoiás” minősítések szubjektívek, a források nincsenek megnevezve, és ezek a jellemzések ad hominem támadásnak is tekinthetők, mivel nem a tettekre koncentrálnak, hanem az alany személyiségére. Logikai hiba: Ad hominem (személyt támadó érvelés), hiányzó bizonyíték. Érvelési technika: Érzelmi manipuláció, negatív karakterrajzzal.
6. mondat:
„Azt állította, hogy „mindenhol van füle”, így mindenkiről mindent tud, és külön ellenőrcsapatot tartott fenn – erről később részletesen írunk – arra, hogy a tudta nélkül senki se tudjon belenyúlni a zsírosbödönbe.”
Elemzés: A „mindenhol van füle” metaforikus kifejezés, ami egy általánosítást tartalmaz, hogy Timár mindent tud. A „zsírosbödönbe” utalás egy pejoratív kifejezés, amely implicit módon vádolja az érintetteket korrupcióval, anélkül, hogy bizonyítékot mutatna fel. Ez érzelmi manipuláció és sugalmazás. Logikai hiba: Generalizálás, érzelmi manipuláció. Érvelési technika: Metaforikus érvelés, amely bizonyítékok hiányában gyengíti az állítást.
7. mondat:
„Ahogy milliárdos tételben kezdett érkezni a pénz Budapestről, agresszív terjeszkedésbe kezdtek Erdélyben – gyakorlatilag az összes erdélyi médiumot megkeresték felvásárlási ajánlattal.”
Elemzés: Az „agresszív terjeszkedés” egy szubjektív minősítés, ami egyoldalú képet fest a folyamatról. A „gyakorlatilag az összes” kifejezés egy generalizáció, amely túlzó állítás lehet, ha nincs részletes adat. Logikai hiba: Generalizálás, érzelmi manipuláció. Érvelési technika: Érzelmi töltetű érvelés a „terjeszkedés” negatív minősítésével.
8. mondat:
„A nagy nyomásnak főleg azok tudtak ellenállni, akik mögött szorosabb vagy lazább kapcsolódással, de ott állt az RMDSZ – így gyakorlatilag az erdélyi Kesmától független maradhatott négy megyei napilap.”
Elemzés: Az „ott állt az RMDSZ” kifejezés azt sugallja, hogy az RMDSZ jelenléte volt az egyetlen tényező, amely lehetővé tette a függetlenséget. Ez azonban nem részletezi a konkrét mechanizmust, ami mögöttük áll, tehát az állítás nem bizonyított. Az „nagy nyomás” is szubjektív minősítés, ami nélkülözi a pontos meghatározást vagy forrásokat a nyomásra vonatkozóan. Logikai hiba: Hamis oksági kapcsolat (nem világos, hogy az RMDSZ jelenléte hogyan eredményezte a függetlenséget), érzelmi manipuláció. Érvelési technika: Implicit érzelmi érvelés a nyomás hangsúlyozásával.
9. mondat:
„Ez volt a szerencséjük, hogy el tudták kerülni a Budapestről pénzelt halálos ölelést – ennek köszönhetően ma is léteznek.”
Elemzés: A „halálos ölelés” drámai, metaforikus kifejezés, amely érzelmi manipulációt sejtet, hiszen arra utal, hogy a támogatás valamilyen negatív, végzetes hatást gyakorolt volna a független médiumokra. A szerencse és a halálos ölelés közötti összefüggést nem támasztja alá semmilyen tényszerű adat. Logikai hiba: Érzelmi manipuláció és hamis oksági kapcsolat. Érvelési technika: Metaforikus érvelés és érzelmi töltet.
10. mondat:
„Az egyik, szintén felvásárolt nyomtatott újság korábbi tulajdonosa így mesélte el nekem a folyamatot, azt kérve, hogy maradjon névtelen a történetben.”
Elemzés: Ez a mondat egy elmondásra épít, de nem ad konkrét bizonyítékot. Az állítólagos személy névtelensége gyengíti az érvelést, mivel a hitelesség csökken, ha a forrás nem azonosítható. A névtelen források használata gyakran aláássa az érvelés erejét. Logikai hiba: Hiányzó forrás és bizonyíték nélküli állítás. Érvelési technika: Anekdotikus bizonyíték.
11. mondat:
„Nem volt választásom, képletesen szólva a falhoz állítottak: azzal fenyegettek, ha nem adom el nekik, megnehezítik az újság terjesztését és közben létrehozzák a konkurenciát.”
Elemzés: Az „képletesen szólva a falhoz állítottak” egy metaforikus kifejezés, amely a szituáció súlyosságát hivatott hangsúlyozni. Ez azonban érzelmi manipuláció lehet, mivel nem mutatja be konkrétan, hogy milyen fenyegetések hangzottak el, és hogyan történt az eladás. A „fenyegetés” és a „konkurencia” létrehozásának tényszerű leírása nélkül a mondat manipulálja az olvasót. Logikai hiba: Érzelmi manipuláció és bizonyíték hiánya. Érvelési technika: Metaforikus érvelés és félelemkeltés.
12. mondat:
„Közben elfogadható pénzt ajánlottak, mert nem ők fizették, így eladtam nekik a lapot – fejtette ki.”
Elemzés: Ez a mondat inkább a tulajdonos személyes véleményét tükrözi, és nem ad konkrét adatokat az eladásról vagy a pénz összegéről. Az „elfogadható pénzt” homályos, és nem részletezi, hogy miért volt ez megfelelő összeg. Logikai hiba: Bizonyíték nélküli állítás (nincs konkrétum a „pénz” mértékéről). Érvelési technika: Személyes elmondás, amely kevésbé meggyőző bizonyítékok hiányában.
13. mondat:
„Tímár Alpár hamar konfliktusba került Liszkay két emberével, Szőke Lászlóval és Györfi Áronnal, akik rövidesen kiszorultak a vezetésből.”
Elemzés: Ebben a mondatban konkrét tényekről van szó, de nincs bizonyíték arra, hogy miért került sor a konfliktusra, és hogy milyen körülmények vezettek Liszkay embereinek kiszorulásához. Az érvelés logikusnak tűnik, de hiányoznak a részletesebb háttérinformációk. Logikai hiba: Hiányzó bizonyíték. Érvelési technika: Tényközlés, de háttérinformációk nélkül.
14. mondat:
„Györfi el is ment a Médiatértől, Szőkének meghagytak egy sportállást: a fizetését megkapta, de érdemben nem szólhatott bele semmibe.”
Elemzés: A „sportállás” kifejezés szubjektív értékelést tartalmaz, amely arra utal, hogy Szőkét egy formális pozícióban tartották meg, de tényleges hatalom nélkül. Ez az érzelmi manipuláció eszköze lehet, mivel pejoratív módon ábrázolja Szőke helyzetét anélkül, hogy konkrét bizonyítékokat hozna fel. Logikai hiba: Érzelmi manipuláció és bizonyíték hiánya. Érvelési technika: Pejoratív minősítés, amely nincs megfelelően alátámasztva.
15. mondat:
„Ahogy a nagy pénz és vele együtt Tímár Alpár megjelent, felbukkantak az üzleti tanácsadók is az Erdélyi Médiatér körül.”
Elemzés: A „nagy pénz” és a „felbukkantak” kifejezések érzelmi manipuláció eszközei, mivel pejoratívan sugallják, hogy a tanácsadók jelenléte automatikusan negatív hatású volt, anélkül hogy részleteznék a tényleges tevékenységüket vagy szerepüket. Logikai hiba: Érzelmi manipuláció és bizonyíték hiánya. Érvelési technika: Implicit érzelmi érvelés és feltételezések.
16. mondat:
„Tanácsot adott a Médiatérnek az Index 2020-as botrányában elhíresült budapesti Gerényi Gábor is.”
Elemzés: Ez egy tényközlő mondat, de az „elhíresült” kifejezés már sugallja, hogy valamilyen botrány negatív következményekkel járt. Nincs alátámasztva, hogy Gerényi szerepe mi volt a botrányban vagy a tanácsadásban, és a mondat negatív hangulatot sugall anélkül, hogy konkrét tényeket közölne. Logikai hiba: Érzelmi manipuláció a „botrány” kifejezés révén. Érvelési technika: Implicit minősítés.
17. mondat:
„Cége, az Electromédia Kft. üzleti tanácsadás címen havonta nettó 720.000 forintot számlázott le a Médiatérnek.”
Elemzés: Ez egy tényszerű adatközlés, amely nem tartalmaz szubjektív megjegyzést vagy logikai hibát. Az érvelés itt tényalapú, és az állítás nem igényel további bizonyítást.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
18. mondat:
„A szerződést öt hónap után meghosszabbították és havi 960 ezer forintra emelték.”
Elemzés: Ismét egy tényalapú adatközlés, amely pontos számadatokat tartalmaz. Nincs érzelmi manipuláció vagy általánosítás.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
19. mondat:
„Liszkay emberét sem hagyták az út szélén.”
Elemzés: A „nem hagyták az út szélén” egy metaforikus kifejezés, amely szubjektív értékelést tükröz. Nem világos, hogy mit jelent konkrétan, ez az érzelmi manipuláció eszköze lehet. A mondat egy implicit kritikát tartalmaz anélkül, hogy alátámasztaná azt.
Logikai hiba: Érzelmi manipuláció és implicit kritikát tartalmazó állítás.
Érvelési technika: Metaforikus érvelés.
20. mondat:
„Szőke László gödöllői egyéni vállalkozóként havi 1.264.000 forintról adott számlát (3.217,6 euró vagy 12.160,07 lejnek megfelelő összeg mai árfolyamon), a szerződést kilenc hónap után meghosszabbították, és havi 1.896.000 forintra — 4.826 euróra emelték.”
Elemzés: Ez egy tényszerű adatközlés, amely pontos számadatokat tartalmaz. Nincs benne érzelmi manipuláció vagy logikai hiba.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
21. mondat:
„A fentiekhez képest már-már sértés, hogy az exMandineres Balogh Ákos Gergely cégének, a Taktikai és Stratégiai Tanácsadó bétének az értékes tanácsait 2022-ben alig havi 110.000 forinttal, vagyis csupán 280 eurónyi összeggel honorálták.”
Elemzés: A „már-már sértés” szubjektív értékelés, amely érzelmi töltetű megjegyzés. A kijelentés egy implicit kritika az összeg nagyságával kapcsolatban, de nincs alátámasztva, hogy miért lenne ez „sértés”.
Logikai hiba: Érzelmi manipuláció és implicit kritika.
Érvelési technika: Érzelmi érvelés.
22. mondat:
„A romániai cégek sem maradtak ki a jóból, különösen a magyarországi haszonélvezőkkel rendelkezők.”
Elemzés: A „jóból kimaradni” kifejezés szubjektív minősítés, amely arra utal, hogy valami értékesből részesedtek ezek a cégek. Ez a megfogalmazás érzelmi manipulációra épít, mivel nincs alátámasztva, hogy miért tekinthető ez „jó dolognak”.
Logikai hiba: Érzelmi manipuláció.
Érvelési technika: Pejoratív érvelés.
23. mondat:
„A KPMG Tax Srl.-nek „számviteli és fiskális szolgáltatás” jogcímen 2020. február vége és április vége között összesen közel 8 millió forintot utaltak át.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, amely pontos számadatokat tartalmaz, és nincs benne szubjektív megjegyzés vagy logikai hiba.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
24. mondat:
„Érdekesség, hogy a romániai kirendeltség számos nemzetközi haszonélvezője (beneficiar) közt három anyaországi is van, akik a KPMG Hungária nevű magyar cég honlapján „partnerként” vannak feltüntetve.”
Elemzés: Az „érdekesség” kifejezés szubjektív megjegyzés, amely arra irányul, hogy felhívja a figyelmet a KPMG partnereire, de nem támasztja alá, miért fontos ez. A „haszonélvező” szó pejoratív árnyalatot hordoz, ami sugallhatja, hogy valami előnytelenül alakult ki.
Logikai hiba: Érzelmi manipuláció.
Érvelési technika: Implicit értékítélet.
25. mondat:
„A Toncescu és társai ügyvédi irodának, ami ugyancsak a KPMG céghez tartozik, szintén vannak magyar haszonélvezői, ugyanazok, mint a KPMG Hungária partnerei.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, amely nem tartalmaz szubjektív megjegyzéseket vagy érzelmi manipulációt. Az érvelés logikus és alátámasztott.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
26. mondat:
„Nekik jogi tanácsadás jogcímen 11,6 millió forintot utaltak át.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, nincs benne érzelmi manipuláció vagy logikai hiba. Az állítás világos és pontos.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
27. mondat:
„Érdekesség, hogy a KPMG Hungáriának 2014-2023. között Andrási Miklós volt Fidesz-alapító volt az igazgatója.”
Elemzés: Az „érdekesség” ismét egy szubjektív megjegyzés, amely figyelemfelkeltő céllal hangzik el, de nem adja meg, miért fontos az adott információ. A Fidesz-alapító szerepének említése sugalmazza, hogy ez jelentőséggel bír, anélkül, hogy pontosan kifejtené az összefüggést.
Logikai hiba: Érzelmi manipuláció és sugalmazás.
Érvelési technika: Implicit érvelés.
28. mondat:
„A Beemanag Consulting Kft. tanácsadói szolgáltatások címén nettó 7.572.527 forintot kapott, ami körülbelül 20 ezer eurós összegnek felel meg. Ez egy jeddi cég, Kibédi Zoltán a tulajdonosa.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, amely pontos számadatokat tartalmaz. Nincs benne érzelmi manipuláció vagy logikai hiba.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
29. mondat:
„Egy másik egyéni vállalkozó, András Anett Xénia logisztikai bravúrt hozott létre: ugyanaznap alapította meg vállalkozását Magyarországon, mint amelyik nap szerződést kötött Erdélyben a Médiatérrel üzletviteli tanácsadásra.”
Elemzés: A „logisztikai bravúr” kifejezés szubjektív minősítést tartalmaz, amely sugallja, hogy valami szokatlanul bonyolult vagy nagyszabású történt, anélkül, hogy konkrét bizonyítékokkal vagy részletekkel alátámasztaná ezt az állítást. Ez érzelmi manipulációt tartalmazhat, mivel a mondat implicit kritikát fogalmaz meg, miszerint valami furcsa vagy helytelen történt.
Logikai hiba: Érzelmi manipuláció, implicit kritika.
Érvelési technika: Metaforikus érvelés.
30. mondat:
„Ráadásul éveken keresztül fillérre pontosan ugyanannyit számlázott, mint egy másik magyarországi egyéni vállalkozó, a békéscsabai Balázs Eszter, aki, micsoda meglepetés, szintén üzleti tanácsokat adott a Médiatérnek.”
Elemzés: A „micsoda meglepetés” kifejezés egyértelműen szubjektív, ironikus hangvételt hordoz, amely érzelmi manipulációval él, hogy a két vállalkozó összefüggését gyanússá tegye anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatna arra, hogy miért kellene gyanakodni. Az érvelés nem objektív, inkább érzelmi alapú.
Logikai hiba: Ironikus érvelés és érzelmi manipuláció.
Érvelési technika: Implicit gyanú keltése.
31. mondat:
„A két hölgyet hónapokon át próbáltam megtalálni, sikertelenül.”
Elemzés: Ez egy tényállítás, amely arról szól, hogy a forráskeresés eredménytelen volt. Nincs benne érzelmi manipuláció vagy logikai hiba, az állítás semleges.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
32. mondat:
„András Anett vállalkozásának címén, Csabacsüdön egy húsbolt működik, ráadásul ugyanazon a családnéven, de hiába írtam nekik emailt arról érdeklődve, hogy ismerik-e Anett Xéniát, nem válaszoltak.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, de az, hogy „nem válaszoltak”, nem feltétlenül bizonyítja a háttérben meghúzódó szándékokat, ezért itt egy implicit kritika jelenik meg, amely sugallja, hogy valami el van rejtve. Az érvelés itt nincs teljesen megalapozva, mert nem mutatja be, hogy miért fontos a kapcsolat.
Logikai hiba: Implicit sugalmazás.
Érvelési technika: Anekdotikus érvelés.
33. mondat:
„Balázs Eszterből pedig egyszerűen túl sok van Magyarországon.”
Elemzés: Az „egyszerűen túl sok van” kifejezés szubjektív értékítélet, amely pejoratív árnyalatot hordoz. A mondat nem mutatja be, hogy miért probléma, hogy több személy van ugyanazzal a névvel, ez érzelmi manipuláció, mivel általánosít és sejtet valamit a konkrét adatok hiányában.
Logikai hiba: Generalizáció és érzelmi manipuláció.
Érvelési technika: Implicit érvelés.
34. mondat:
„Közben egy forrásom arról beszélt: a két hölgy „Alpár sleppjéhez” tartozott, mindig akkor bukkantak fel Kolozsváron vagy Székelyudvarhelyen, amikor Tímár is arra járt.”
Elemzés: A „slepp” kifejezés szubjektív, pejoratív minősítés, amely negatív fényben tünteti fel a két hölgy szerepét. Az állítás nem részletezi a „slepphez” tartozás tényleges következményeit, és nincs bizonyíték arra, hogy miért tekinthető ez fontosnak vagy negatívnak.
Logikai hiba: Ad hominem és érzelmi manipuláció.
Érvelési technika: Pejoratív minősítés.
35. mondat:
„A feladatuk a könyvelés ellenőrzése volt, hogy nem lopnak-e a munkatársak.”
Elemzés: Ez egy tényszerű állítás, amely egyértelműen leírja a hölgyek feladatát, és nem tartalmaz érzelmi manipulációt vagy logikai hibát.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
36. mondat:
„A felderítő munkájukat nehezítette, hogy egy kukkot sem tudtak románul, miközben mindkét helyszínen, az Erdélyi Médiatérnél és a Príma Pressnél is a könyvelés románul folyik, mivelhogy Romániában az a hivatalos nyelv.”
Elemzés: Ez a mondat tényszerű, mivel leírja a könyvelési helyzetet Romániában, és nem tartalmaz szubjektív megjegyzést. Az érvelés logikus és tényszerű.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
37. mondat:
„Közben kiderítettem az általuk leszámlázott összegeket: az első szerződés 2019. november 18-án még csak havi 280 ezer forintról szólt mindkettőjüknek, hogy aztán ez dinamikusan emelkedve havi 510 ezer forintra hízzon.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, amely pontos számokat tartalmaz, és nem tartalmaz szubjektív megjegyzést vagy érzelmi manipulációt.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
38. mondat:
„A lapok bezárásának évében, 2022-ben kilenc hónap alatt fejenként 3 millió forintot számlázhattak le, miközben ugyanabban az időszakban egy újságíró-szerkesztő (lejből átszámolva) ennek nagyjából a felét vitte haza.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, amely összehasonlítja a tanácsadók és újságírók fizetését. Az érvelésben azonban van egy implicit kritika a magas tanácsadói díjakra vonatkozóan, amely érzelmi manipulációt jelenthet, ha nem részletezi, miért indokolt a különbség.
Logikai hiba: Implicit kritika és érzelmi manipuláció.
Érvelési technika: Kritikai érvelés.
39. mondat:
„A keresést nem adtam fel, hónapokkal később Anettet megtalálta egy kollégám a Facebookon.”
Elemzés: Ez egy tényszerű kijelentés, amely a személykeresés eredményét írja le. Nincs benne logikai hiba vagy érzelmi manipuláció.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
40. mondat:
„Ráírtam, adott egy mailcímet, így elküldhettem a kérdéseim arról érdeklődve, hogyan lehetséges, hogy ugyanaznap kötött szerződést a Médiatérrel, mint amelyik nap megalakult az egyéni vállalkozása; milyen üzleti tanácsokat adott a médiacégnek; ismeri-e a román könyvelési szabályozást és beszél-e románul; és végezetül ismeri-e Balázs Esztert, és miért számláztak évekig fillérre ugyanannyit.”
Elemzés: Ez a mondat tényközlő, amely a felvetett kérdéseket írja le. Nincs érzelmi manipuláció, és az érvelés logikus, mivel a kérdések lényegesek, és konkrét információk kiderítésére szolgálnak.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Kérdésfelvetés (érdemi kérdéseket tesz fel).
41. mondat:
„Lakonikus válasz érkezett: „az Egyesület részére végzett munkám a magyar támogatások és elszámolások szabályszerűségének vizsgálatára és a tételek elszámolhatóságának felülvizsgálatára terjedt ki elsősorban.”
Elemzés: A „lakonikus válasz” szubjektív megjegyzés, amely az érintett személy válaszát minősíti, anélkül, hogy objektív tényeket közölne arról, hogy ez miért fontos. Az állításokban nincs konkrét logikai hiba, de a „lakonikus” kifejezés érzelmi manipuláció, amely azt sugallja, hogy a válasz nem volt elég részletes vagy kielégítő.
Logikai hiba: Érzelmi manipuláció.
Érvelési technika: Implicit kritika.
42. mondat:
„Ez magyar nyelven történt. A nem magyar nyelvű számlákhoz fordítás illetve kétnyelvű szerződés rendelkezésemre állt minden esetben.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, amely a dokumentáció kezelésének részleteit írja le. Nincs szubjektív megjegyzés vagy érzelmi manipuláció.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
43. mondat:
„Mint ilyen tevékenység több éves, évtizedes tapasztalattal rendelkezem.”
Elemzés: Ez szubjektív kijelentés, amely az illető saját tapasztalataira támaszkodik. Bár valós lehet, nem mutat fel külső bizonyítékot, ami az érvelést alátámasztaná. Az érvelés az „autoritásra hivatkozás” egy formája lehet, amely nem feltétlenül elégséges a kijelentések megerősítéséhez.
Logikai hiba: Autoritásra hivatkozás.
Érvelési technika: Személyes hitelességre építő érvelés.
44. mondat:
„Az egyesület más vállalkozóval végzett tevékenységéről nem tudok tájékoztatást adni.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, amely az információ korlátozottságáról szól. Nem tartalmaz logikai hibát vagy érzelmi manipulációt.
Logikai hiba: Nincs.
Érvelési technika: Tényközlés.
45. mondat:
„Az üzleti tanácsadók nagyszámú alkalmazása annak fényében is meglepő, hogy az Erdélyi Médiatér évente rendszeresen több száz millió forintot adott a budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ nevű nonprofit kft.-nek a szerződés szerint – többek között – arra, hogy a magáncég koordinálja és előkészítse a folyamatban lévő támogatásokat és azok elszámolását.”
Elemzés: A „meglepő” kifejezés szubjektív értékelés, amely implicit kritikát fogalmaz meg az üzleti tanácsadók alkalmazásával kapcsolatban. Az érvelés feltételezi, hogy az ilyen tanácsadás felesleges volt, de ezt nem támasztja alá konkrét bizonyítékokkal. Ez érzelmi manipulációt tartalmazhat, mivel az olvasó negatív értelmezést adhat a helyzetnek.
Logikai hiba: Implicit kritika és érzelmi manipuláció.
Érvelési technika: Kritikai érvelés.
46. mondat:
„A Magyarországról érkező sok jó üzleti tanács ellenére 2022. végére a pénz elfogyott Erdélyben, a Médiatér az összes nyomtatott sajtótermékét bezárta és kirúgta a dolgozók hetven százalékát.”
Elemzés: A „sok jó üzleti tanács ellenére” szarkasztikus hangvételű, amely azt sugallja, hogy ezek a tanácsok nem voltak hatékonyak. Ez szubjektív minősítés, amely érzelmi manipulációt alkalmaz, anélkül, hogy bemutatná, mi volt a probléma a tanácsadói tevékenységgel.
Logikai hiba: Ironikus érvelés és érzelmi manipuláció.
Érvelési technika: Szarkazmus, amely nem támasztja alá tényszerűen az állítást.
Hogyan kellett volna?
1. Érzelmi manipuláció helyett objektív érvelés
A cikk több helyen él érzelmi manipulációval, amikor ironikus vagy érzelmileg töltött kifejezéseket használ, mint például a „halálos ölelés” vagy „sok jó üzleti tanács ellenére”. Ezek a kifejezések szubjektív minősítést tartalmaznak, amelyek érzelmi reakciókat váltanak ki az olvasóból, anélkül, hogy tényszerű alátámasztást nyújtanának.
Hogyan lehetett volna helyesen érvelni:
- Példa: Ahelyett, hogy azt írná, „sok jó üzleti tanács ellenére a pénz elfogyott”, a szerző részletezhette volna, hogy az üzleti tanácsadók milyen konkrét stratégiákat javasoltak, és ezek miért nem voltak hatékonyak a pénzügyi helyzet megoldásában. Az olvasó így jobban megérthette volna a problémát, és kevésbé lenne érzelmi manipulációnak kitéve.
- Javított mondat: „Az üzleti tanácsadók javaslatai közé tartozott a költségek csökkentése és új bevételi források keresése, azonban ezek nem vezettek eredményre, ami hozzájárult a pénzügyi nehézségekhez.”
2. Implicit kritika helyett nyílt és alátámasztott állítások
A cikk gyakran használ implicit kritikát, például amikor azt sugallja, hogy az üzleti tanácsadók jelenléte vagy a „nagy pénz” automatikusan negatív hatású volt. Ezek az állítások nem nyíltan fejezik ki a problémát, és nem támasztják alá konkrét bizonyítékokkal, miért gondolja így a szerző.
Hogyan lehetett volna helyesen érvelni:
- Példa: Ahelyett, hogy azt írná, „meglepő, hogy ennyi üzleti tanácsadó volt alkalmazva”, a szerző kifejthette volna, hogy miért tartja feleslegesnek vagy hatástalannak az üzleti tanácsadók alkalmazását. A cikk részletezhette volna, milyen eredményeket értek el ezek a tanácsadók, és hogyan járultak hozzá (vagy nem járultak hozzá) a szervezet működéséhez.
- Javított mondat: „Az üzleti tanácsadók alkalmazása költséges volt, és az általuk javasolt stratégiák, mint például az új piacok keresése, nem hoztak elegendő bevételt ahhoz, hogy stabilizálják a cég pénzügyeit.”
3. Ad hominem támadás helyett az érvek és tettek kritikája
A cikk néhány helyen személyeket támad, mint például amikor Tímár Alpárt „paranoiásnak” és „gyanakvónak” nevezi. Ezek az állítások az érintett személyek jellemét célozzák, nem pedig az általuk hozott döntések vagy tettek kritikáját.
Hogyan lehetett volna helyesen érvelni:
- Példa: Ahelyett, hogy Tímárt személyiségjegyeivel támadná, a szerző inkább az általa hozott döntések vagy az alkalmazott módszerek hatékonyságát boncolgathatta volna. Például a pénzügyi ellenőrzések szigorúsága és annak eredményei jobb alapot adtak volna egy kritikai megközelítéshez.
- Javított mondat: „Tímár Alpár szigorú pénzügyi ellenőrzéseket vezetett be, amelyek ugyan növelték a fegyelmet a szervezeten belül, de ezzel párhuzamosan a dolgozók körében bizalmatlanságot és félelmet is keltettek.”
4. Generalizálás helyett konkrét példák és adatok
A cikk gyakran él túlzó általánosításokkal, mint például „tulajdonképpen mindenhol felbukkantak” vagy „gyakorlatilag az összes médiumot megkeresték”. Az ilyen állítások nem bizonyítják megfelelően, hogy ezek az események ténylegesen megtörténtek, és milyen mértékben.
Hogyan lehetett volna helyesen érvelni:
- Példa: Ahelyett, hogy általánosítana, a szerző konkrét példákat hozhatott volna arra, hogy mely médiumokat keresték meg, és milyen ajánlatokkal. Ezzel az érvelés megalapozottabb lenne, és kevésbé tűnne túlzónak vagy manipulatívnak.
- Javított mondat: „A médiavállalat felvásárlási ajánlatokat tett a helyi újságoknak, például a Hargita Népének és a Székelyföld Napilapnak, amelyek ellenálltak a felvásárlási próbálkozásoknak.”
5. Ironikus érvelés helyett tényszerű elemzés
Több helyen jelenik meg irónia, mint például a „micsoda meglepetés” vagy a „lakonikus válasz” kifejezések. Az irónia gyakran gyengíti az érvelést, mert nem mutatja meg világosan, mi a probléma a helyzettel.
Hogyan lehetett volna helyesen érvelni:
- Példa: A szerző kerülhette volna az ironikus megjegyzéseket, és inkább a helyzet részletes bemutatására törekedhetett volna. Az ironikus érvelés helyett fontos lett volna világosan megmagyarázni, miért gondolja, hogy az adott válasz nem kielégítő vagy miért problémás a feltárt helyzet.
- Javított mondat: „Az adott válasz nem tisztázta, hogy az üzleti tanácsok milyen módon segítették vagy gátolták a cég pénzügyi stabilitását.”
6. Bizonyítékok hiánya helyett konkrét adatok használata
Több állítás nem volt megfelelően alátámasztva, például az, hogy „nem spóroltak a támogatással” vagy hogy a „halálos ölelés” végzetes lett volna a független médiumokra. Az ilyen kijelentések konkrét adatok és bizonyítékok nélkül csak feltételezések maradnak.
Hogyan lehetett volna helyesen érvelni:
- Példa: Ahelyett, hogy általános kijelentéseket tesz, a szerző konkrét költségvetési adatokat mutathatott volna be, amelyek alátámasztják a támogatás összegének és felhasználásának mértékét, valamint annak hatását a független médiumokra.
- Javított mondat: „A 7,45 milliárd forintos támogatásból az erdélyi médiumok 50%-a jutott működési forrásokhoz, ami jelentősen átrendezte a médiapiacot.”
7. Hamis oksági kapcsolatok elkerülése
A cikk néhány állítása oksági kapcsolatot sugall, de nem mutatja be, miért következik az egyik esemény a másikból. Például a „sok üzleti tanács ellenére a pénz elfogyott” kijelentés nem indokolja meg, miért lenne kapcsolat a tanácsok és a pénzügyi nehézségek között.
Hogyan lehetett volna helyesen érvelni:
- Példa: A szerző helyesen érvelhetett volna, ha részletezi, hogyan vezettek a tanácsadói döntések a pénzügyi nehézségekhez, vagy bemutatta volna, hogy más tényezők milyen szerepet játszottak a pénz elfogyásában.
- Javított mondat: „Bár a tanácsadók új bevételi forrásokat javasoltak, a csökkenő hirdetési bevételek és a növekvő működési költségek miatt a pénzügyi helyzet tovább romlott.”
És most nézzük a szubjektivitás-objektivitás szempontjából a szöveget:
1. mondat:
„Cikksorozatunk előző részében ott tartottunk, hogy a főként Demeter Szilárd barátaiból álló Erdélyi Médiatér Egyesület gyakorlatilag átvette a Simicska-féle alapítványtól az addig felvásárolt erdélyi magyar lapokat, és így elhárult az akadálya, hogy újra érkezzen közpénz Budapestről.”
Elemzés: A „gyakorlatilag” kifejezés egy szubjektív értékelést tükröz arról, hogy a folyamat miként zajlott, ami véleményt sugall. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
2. mondat:
„Nem spóroltak a támogatással: 2021 nyarán az Átlátszó Erdély arról írt, hogy az elmúlt három és fél évben összesen 7,45 milliárd forintnyi magyar közpénzt érkezett nekik – több, mint amennyi a teljes magyar kisebbség román állami támogatása.”
Elemzés: A „nem spóroltak” kifejezés negatív felhangot adhat, ami arra utalhat, hogy a pénzt esetlegesen pazarlóan használták fel. Szubjektív, mert minősíti a támogatás mértékét.
Kategória: Véleményes
3. mondat:
„Demeter Szilárd nem csak az ott élő barátaira támaszkodott, hanem Budapestről is küldött „megoldóembereket” Timár Alpár László személyében – a sepsiszentgyörgyi származású férfi és csapata, Petróné Varga Edit és Harmos Beáta Ildikó tulajdonképpen mindenhol felbukkant, ahol Demeter vezető pozíciót kap.”
Elemzés: A „megoldóemberek” és a „tulajdonképpen” szavak szubjektív minősítések, amelyek az eseményeket ironikusan vagy becslés alapján írják le. Ez véleményt tükröz.
Kategória: Véleményes
4. mondat:
„Információink szerint ők Demeter háttéremberei, pénzügyi gazdasági bizalmasai: Tímár volt már a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és a Petőfi irodalmi Ügynökség ügyvezetője is.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
5. mondat:
„Tímárt egy rejtőzködő, meglehetősen gyanakvó és paranoiás emberként írják le a forrásaink, akinek az volt a módszere, hogy megfélemlítse és sakkban tartsa a beosztottjait.”
Elemzés: A „rejtőzködő”, „gyanakvó” és „paranoiás” jelzők szubjektív értékítéletet tükröznek az alany személyiségéről, és negatívan minősítik. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
6. mondat:
„Azt állította, hogy „mindenhol van füle”, így mindenkiről mindent tud, és külön ellenőrcsapatot tartott fenn – erről később részletesen írunk – arra, hogy a tudta nélkül senki se tudjon belenyúlni a zsírosbödönbe.”
Elemzés: A „zsírosbödön” szlengként való használata pejoratív értékelést sugall, ami szubjektív. Ezért ez a mondat véleményes.
Kategória: Véleményes
7. mondat:
„Ahogy milliárdos tételben kezdett érkezni a pénz Budapestről, agresszív terjeszkedésbe kezdtek Erdélyben – gyakorlatilag az összes erdélyi médiumot megkeresték felvásárlási ajánlattal.”
Elemzés: Az „agresszív terjeszkedés” kifejezés egy szubjektív értékelést tükröz arról, hogy a terjeszkedést ellenséges vagy erőszakos módon vélték. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
8. mondat:
„A nagy nyomásnak főleg azok tudtak ellenállni, akik mögött szorosabb vagy lazább kapcsolódással, de ott állt az RMDSZ – így gyakorlatilag az erdélyi Kesmától független maradhatott négy megyei napilap.”
Elemzés: A „nagy nyomás” és „gyakorlatilag” kifejezések véleményt tükröznek arról, hogy hogyan vélték az RMDSZ szerepét. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
9. mondat:
„Ez volt a szerencséjük, hogy el tudták kerülni a Budapestről pénzelt halálos ölelést – ennek köszönhetően ma is léteznek.”
Elemzés: A „halálos ölelés” kifejezés szubjektív és minősítő, amely drámai módon írja le a támogatások természetét. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
10. mondat:
„Az egyik, szintén felvásárolt nyomtatott újság korábbi tulajdonosa így mesélte el nekem a folyamatot, azt kérve, hogy maradjon névtelen a történetben.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
11. mondat:
„Nem volt választásom, képletesen szólva a falhoz állítottak: azzal fenyegettek, ha nem adom el nekik, megnehezítik az újság terjesztését és közben létrehozzák a konkurenciát.”
Elemzés: A „képletesen szólva a falhoz állítottak” szubjektív értékelés arról, hogy milyen nyomás volt az eladás mögött. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
12. mondat:
„Közben elfogadható pénzt ajánlottak, mert nem ők fizették, így eladtam nekik a lapot – fejtette ki.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
13. mondat:
„Tímár Alpár hamar konfliktusba került Liszkay két emberével, Szőke Lászlóval és Györfi Áronnal, akik rövidesen kiszorultak a vezetésből.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
14. mondat:
„Györfi el is ment a Médiatértől, Szőkének meghagytak egy sportállást: a fizetését megkapta, de érdemben nem szólhatott bele semmibe.”
Elemzés: A „sportállás” kifejezés arra utalhat, hogy Szőke szerepe formális volt, ami szubjektív értékelés. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
15. mondat:
„Ahogy a nagy pénz és vele együtt Tímár Alpár megjelent, felbukkantak az üzleti tanácsadók is az Erdélyi Médiatér körül.”
Elemzés: A „nagy pénz” kifejezés szubjektív minősítést tükröz, mert egy általános megjegyzés a pénzösszegről, anélkül, hogy konkrét adatokat közölne. Ez véleményt sugall.
Kategória: Véleményes
16. mondat:
„Tanácsot adott a Médiatérnek az Index 2020-as botrányában elhíresült budapesti Gerényi Gábor is.”
Elemzés: A “botrányban elhíresült” szubjektív megállapítás, negatív sugallata van, holott nem tudunk meg semmit magáról a botrányról és, hogy miért is “híresült el” pontosan Gerényi.
Kategória: Véleményes
17. mondat:
„Cége, az Electromédia Kft. üzleti tanácsadás címen havonta nettó 720.000 forintot számlázott le a Médiatérnek.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
18. mondat:
„A szerződést öt hónap után meghosszabbították és havi 960 ezer forintra emelték.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
19. mondat:
„Liszkay emberét sem hagyták az út szélén.”
Elemzés: Az „út szélén hagyni” szubjektív értékelés, amely empátiát vagy kritikát tükröz. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
20. mondat:
„Szőke László gödöllői egyéni vállalkozóként havi 1.264.000 forintról adott számlát (3.217,6 euró vagy 12.160,07 lejnek megfelelő összeg mai árfolyamon), a szerződést kilenc hónap után meghosszabbították, és havi 1.896.000 forintra — 4.826 euróra emelték.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
21. mondat:
„A fentiekhez képest már-már sértés, hogy az exMandineres Balogh Ákos Gergely cégének, a Taktikai és Stratégiai Tanácsadó bétének az értékes tanácsait 2022-ben alig havi 110.000 forinttal, vagyis csupán 280 eurónyi összeggel honorálták.”
Elemzés: A „már-már sértés” szubjektív értékelés arról, hogy Balogh tanácsainak értéke nem volt megfelelően honorálva. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
22. mondat:
„A romániai cégek sem maradtak ki a jóból, különösen a magyarországi haszonélvezőkkel rendelkezők.”
Elemzés: A „jóból kimaradni” szubjektív minősítés, ami a helyzet előnyös mivoltára utal. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
23. mondat:
„A KPMG Tax Srl.-nek „számviteli és fiskális szolgáltatás” jogcímen 2020. február vége és április vége között összesen közel 8 millió forintot utaltak át.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
24. mondat:
„Érdekesség, hogy a romániai kirendeltség számos nemzetközi haszonélvezője (beneficiar) közt három anyaországi is van, akik a KPMG Hungária nevű magyar cég honlapján „partnerként” vannak feltüntetve.”
Elemzés: Az „érdekesség” szubjektív megjegyzés, ami különleges figyelmet vonhat maga után. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
25. mondat:
„A Toncescu és társai ügyvédi irodának, ami ugyancsak a KPMG céghez tartozik, szintén vannak magyar haszonélvezői, ugyanazok, mint a KPMG Hungária partnerei.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
26. mondat:
„Nekik jogi tanácsadás jogcímen 11,6 millió forintot utaltak át.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
27. mondat:
„Érdekesség, hogy a KPMG Hungáriának 2014-2023. között Andrási Miklós volt Fidesz-alapító volt az igazgatója.”
Elemzés: Az „érdekesség” szubjektív megjegyzés, ami különleges figyelmet vonhat maga után. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
28. mondat:
„A Beemanag Consulting Kft. tanácsadói szolgáltatások címén nettó 7.572.527 forintot kapott, ami körülbelül 20 ezer eurós összegnek felel meg. Ez egy jeddi cég, Kibédi Zoltán a tulajdonosa.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
29. mondat:
„Egy másik egyéni vállalkozó, András Anett Xénia logisztikai bravúrt hozott létre: ugyanaznap alapította meg vállalkozását Magyarországon, mint amelyik nap szerződést kötött Erdélyben a Médiatérrel üzletviteli tanácsadásra.”
Elemzés: A „logisztikai bravúr” szubjektív minősítés, ami nagy teljesítményt sugall. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
30. mondat:
„Ráadásul éveken keresztül fillérre pontosan ugyanannyit számlázott, mint egy másik magyarországi egyéni vállalkozó, a békéscsabai Balázs Eszter, aki, micsoda meglepetés, szintén üzleti tanácsokat adott a Médiatérnek.”
Elemzés: A „micsoda meglepetés” szubjektív megjegyzés, ami ironikus hangvételt ad a mondatnak. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
31. mondat:
„A két hölgyet hónapokon át próbáltam megtalálni, sikertelenül.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
32. mondat:
„András Anett vállalkozásának címén, Csabacsüdön egy húsbolt működik, ráadásul ugyanazon a családnéven, de hiába írtam nekik emailt arról érdeklődve, hogy ismerik-e Anett Xéniát, nem válaszoltak.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
33. mondat:
„Balázs Eszterből pedig egyszerűen túl sok van Magyarországon.”
Elemzés: Az „egyszerűen túl sok van” szubjektív minősítés, amely arra utal, hogy az adott személyek gyakorisága különösen figyelemreméltó vagy zavaró lehet. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
34. mondat:
„Közben egy forrásom arról beszélt: a két hölgy „Alpár sleppjéhez” tartozott, mindig akkor bukkantak fel Kolozsváron vagy Székelyudvarhelyen, amikor Tímár is arra járt.”
Elemzés: A „slepp” kifejezés pejoratív minősítés, amely szubjektív véleményt tükröz a hölgyek szerepéről. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
35. mondat:
„A feladatuk a könyvelés ellenőrzése volt, hogy nem lopnak-e a munkatársak.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
36. mondat:
„A felderítő munkájukat nehezítette, hogy egy kukkot sem tudtak románul, miközben mindkét helyszínen, az Erdélyi Médiatérnél és a Príma Pressnél is a könyvelés románul folyik, mivelhogy Romániában az a hivatalos nyelv.”
Elemzés: Az “egy kukkot sem” pejoratív elem.
Kategória: Véleményes
37. mondat:
„Közben kiderítettem az általuk leszámlázott összegeket: az első szerződés 2019. november 18-án még csak havi 280 ezer forintról szólt mindkettőjüknek, hogy aztán ez dinamikusan emelkedve havi 510 ezer forintra hízzon.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
38. mondat:
„A lapok bezárásának évében, 2022-ben kilenc hónap alatt fejenként 3 millió forintot számlázhattak le, miközben ugyanabban az időszakban egy újságíró-szerkesztő (lejből átszámolva) ennek nagyjából a felét vitte haza.”
Elemzés: Tényszerű adatközlés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
39. mondat:
„A keresést nem adtam fel, hónapokkal később Anettet megtalálta egy kollégám a Facebookon.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
40. mondat:
„Ráírtam, adott egy mail-címet, így elküldhettem a kérdéseim arról érdeklődve, hogyan lehetséges, hogy ugyanaznap között szerződést a Médiatérrel, mint amelyik nap megalakult az egyéni vállalkozása; milyen üzleti tanácsokat adott a médiacégnek; ismeri-e a román könyvelési szabályozást és beszél-e románul; és végezetül ismeri-e Balázs Esztert, és miért számláztak évekig fillérre ugyanannyit.”
Elemzés: Tényszerű kérdésfelvetés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
41. mondat:
„Lakonikus válasz érkezett: „az Egyesület részére végzett munkám a magyar támogatások és elszámolások szabályszerűségének vizsgálatára és a tételek elszámolhatóságának felülvizsgálatára terjedt ki elsősorban.”
Elemzés: A „lakonikus válasz” szubjektív megjegyzés, ami a válasz stílusára vonatkozó véleményt tükröz. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
42. mondat:
„Ez magyar nyelven történt. A nem magyar nyelvű számlákhoz fordítás illetve kétnyelvű szerződés rendelkezésemre állt minden esetben.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
43. mondat:
„Mint ilyen tevékenység több éves, évtizedes tapasztalattal rendelkezem.”
Elemzés: Szubjektív kijelentés, mivel az illető saját tevékenységét értékeli. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
44. mondat:
„Az egyesület más vállalkozóval végzett tevékenységéről nem tudok tájékoztatást adni.”
Elemzés: Tényszerű kijelentés, nincs szubjektív elem.
Kategória: Tény
45. mondat:
„Az üzleti tanácsadók nagyszámú alkalmazása annak fényében is meglepő, hogy az Erdélyi Médiatér évente rendszeresen több száz millió forintot adott a budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ nevű nonprofit kft.-nek a szerződés szerint – többek között – arra, hogy a magáncég koordinálja és előkészítse a folyamatban lévő támogatásokat és azok elszámolását.”
Elemzés: A „meglepő” szubjektív minősítés, mivel értékítéletet tükröz az alkalmazott tanácsadók számáról. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
46. mondat:
„A Magyarországról érkező sok jó üzleti tanács ellenére 2022. végére a pénz elfogyott Erdélyben, a Médiatér az összes nyomtatott sajtótermékét bezárta és kirúgta a dolgozók hetven százalékát.”
Elemzés: A „sok jó üzleti tanács” kifejezés szubjektív megjegyzés, amely minősíti a kapott tanácsok értékét. Ezért véleményes.
Kategória: Véleményes
25 mondat tartalmazott véleményt vagy szubjektív megjegyzést, ami a mondatok 52,08%-a.23 mondat volt tényalapú, objektív kijelentés, ami a mondatok 47,92%-a.
A cikk szubjektivitásának és logikai, érveléstechnikai hibáinak részletes elemzése alapján kijelenthetjük, hogy a szöveg jelentős része – körülbelül 52%-a – szubjektív véleményeket, minősítéseket, érzelmi manipulációt tartalmaz. Ez nem csupán a cikk egyes mondatainak kifejezésmódjában, hanem az érvelési struktúrában is megnyilvánul. Az alábbi részletes összefoglaló bemutatja, miért minősíthető a cikk ilyen arányban szubjektívnek, és milyen logikai, érvelési hibákat tartalmaz, példákkal és azok hatásaival kiegészítve.
Miért tekinthető a cikk több mint 50%-ban szubjektívnek?
A szubjektivitás abban nyilvánul meg, hogy a cikk sok esetben nem objektív tényekre, hanem érzelmi töltetű, minősítő megjegyzésekre, metaforákra és implicit kritikákra épít. Ahelyett, hogy a szerző a bizonyítékokra és konkrét adatokra koncentrálna, gyakran általánosít vagy szubjektív értékítéletekkel operál, amely érzelmi reakciókat próbál kiváltani az olvasóból. Ez az érvelés hitelességét csökkenti, mivel az állítások nincsenek megfelelően alátámasztva, és nem kínálnak részletes elemzést.
Például a következő mondatok szubjektivitása egyértelmű:
- „Nem spóroltak a támogatással”: Ez a kijelentés negatív konnotációt hordoz, de nem szolgáltat konkrét adatokat vagy érvelést arról, miért lenne túlzó a támogatás mértéke.
- „A halálos ölelés” metaforikus kifejezés drámai módon ábrázolja a támogatás hatását, de nem támasztja alá, hogy miért lenne halálos a budapesti pénzek beáramlása. Ez egy erős érzelmi manipuláció.
- „A lakonikus válasz” egyértelmű minősítés, amely a kapott válasz tartalmát nem értékeli tényszerűen, hanem inkább azt sugallja, hogy a válasz nem volt kielégítő, anélkül, hogy megmutatná, miért nem.
Az ilyen kifejezések azt mutatják, hogy a cikk gyakran él szubjektív, ironikus vagy gúnyos megjegyzésekkel, amelyek célja nem a helyzet tényszerű bemutatása, hanem az olvasó érzelmi befolyásolása. Ezen állítások mögött általában hiányzik az alapos bizonyítás, az ok-okozati összefüggések alátámasztása, így a cikk jelentős része inkább véleményformáló, mintsem objektív beszámoló.
Logikai és érveléstechnikai hibák a cikkben
A cikk érvelésében számos logikai és érveléstechnikai hiba jelenik meg. Ezek közül a leggyakoribbak az érzelmi manipuláció, az ad hominem támadások, a generalizálás, a hamis oksági kapcsolat és az implicit kritika. Ezek az érvelési hibák azt mutatják, hogy a cikk nem mindig követi a tisztességes és alapos érvelés szabályait, hanem gyakran érzelmi hatásokra, sejtetésekre és szubjektív megjegyzésekre épít.
1. Érzelmi manipuláció
Az érzelmi manipuláció célja, hogy az olvasó érzelmeire hasson, és ne racionális, hanem érzelmi alapon vezesse végig a cikket. Ez gyakran drámai vagy ironikus kifejezések használatával történik. A cikkben több ilyen példa is van:
- „A halálos ölelés” kifejezés egy erős érzelmi képet fest, amely azt sugallja, hogy a budapesti támogatás végzetes hatású, de nem mutatja be konkrétan, miért lenne ez a helyzet.
- „Sok jó üzleti tanács ellenére” szarkasztikus megjegyzés, amely azt sugallja, hogy a tanácsok nem voltak hatékonyak, de nem kínál részletes elemzést arról, miért nem vezettek eredményre.
Az ilyen érzelmi manipuláció helyett a szerzőnek objektív tényekkel és részletes érvekkel kellett volna alátámasztania az állításait. Például a támogatás esetében konkrét adatokat kellett volna bemutatni arról, hogyan befolyásolta a budapesti támogatás a független médiumok működését.
2. Ad hominem támadások
A cikk több helyen személyeskedő támadásokkal él, például amikor Timár Alpárt „paranoiásnak” és „gyanakvónak” nevezi. Ez az érvelés nem a tényekre vagy a tettekre koncentrál, hanem a személy jellemét támadja, ezzel gyengítve a meggyőző érvelést. Az ilyen támadások az érvelés tisztességtelenségéhez vezetnek, mivel a vita tárgya nem az állítások vagy a cselekedetek megítélése, hanem az egyén karakterének rombolása.
Például helyette a szerző azt is kifejthette volna, hogy Timár döntései milyen hatással voltak a pénzügyekre vagy a cég működésére, és miért ítéli meg úgy, hogy ezek a döntések rosszak voltak.
3. Generalizálás
A cikk több állítása általánosításokra épít, például „tulajdonképpen mindenhol felbukkantak” vagy „gyakorlatilag az összes erdélyi médiumot megkeresték felvásárlási ajánlattal”. Ezek az állítások túlzóak lehetnek, mivel nem mutatnak be konkrét példákat vagy bizonyítékokat, amelyek alátámasztják, hogy az „összes” vagy „mindenhol” valósan igaz lenne.
A generalizálás helyett a szerző konkrét médiumokat vagy eseteket említhetett volna, hogy pontosabb és hitelesebb képet nyújtson a helyzetről. Például bemutathatta volna, hogy mely médiumokat vásárolták fel, és milyen ajánlatokat kaptak, hogy az olvasó jobban megértse az események tényleges alakulását.
4. Hamis oksági kapcsolat
A hamis oksági kapcsolat gyakran abban nyilvánul meg, hogy a cikk összekapcsol két eseményt, mintha az egyik feltétlenül a másikból következne, anélkül, hogy ezt bizonyítaná. Például „sok jó üzleti tanács ellenére a pénz elfogyott” egy ilyen állítás. Itt nincs bemutatva, hogy az üzleti tanácsok és a pénz elfogyása között mi az összefüggés, és miért voltak ezek a tanácsok hatástalanok.
Ahelyett, hogy feltételezné az ok-okozati kapcsolatot, a szerző részletezhette volna, hogyan vezettek (vagy nem vezettek) a tanácsadói javaslatok a pénzügyi nehézségekhez, és bemutathatta volna a pénzügyi helyzet romlását befolyásoló egyéb tényezőket is.
5. Implicit kritika
Az implicit kritika gyakori eszköze a cikknek, amikor a szerző nem nyíltan támad meg egy állítást vagy cselekedetet, hanem sugalmazza, hogy valami helytelen vagy negatív. Például az „üzleti tanácsadók nagyszámú alkalmazása meglepő” kifejezés implicit módon azt sugallja, hogy a tanácsadók feleslegesek voltak, de ezt nem indokolja meg részletesen.
Az ilyen kritika tisztességtelen, mert nem ad lehetőséget a mélyebb megértésre, és az olvasóra hagyja a következtetések levonását anélkül, hogy a szerző alátámasztaná az állítását. Ahelyett, hogy sugalmazna, a szerzőnek konkrét tényeket kellett volna bemutatnia, amelyek alátámasztják, miért volt felesleges a tanácsadók alkalmazása.
A cikk szubjektivitása és logikai hibái jelentősen gyengítik az érvelést, mivel a szerző gyakran érzelmi manipulációra, ironikus megjegyzésekre, implicit kritikára és általánosításokra épít ahelyett, hogy alapos és tényekkel alátámasztott érveket kínálna. A szubjektív megjegyzések, mint például a „halálos ölelés” vagy „sok jó üzleti tanács ellenére” érzelmi reakciókat váltanak ki az olvasóból, de nem mutatják be, miért és hogyan vezettek ezek a helyzetek a cikkben bemutatott negatív eredményekhez.
A logikai hibák, mint például a hamis oksági kapcsolatok, az ad hominem támadások és a generalizálások gyakran félrevezethetik az olvasót, és gyengítik a cikk tárgyilagosságát. Az ilyen érveléstechnikai hiányosságok azt eredményezik, hogy az olvasó nem kap átfogó képet a valós eseményekről, és nehéz számára megítélni, hogy az adott állítások mennyiben megalapozottak.
Ha a cikk szerzője ezeket a hibákat elkerülte volna, az érvelés sokkal erősebb és hitelesebb lehetne. Például az érzelmi manipuláció helyett részletes adatokat, példákat és bizonyítékokat lehetett volna felhasználni az érvelés alátámasztására. Az irónia helyett objektív tényközlésre lett volna szükség, és az implicit kritikák helyett nyíltan kellett volna kifejteni, miért problémásak egyes döntések vagy események. Az ilyen típusú érvelési stratégia sokkal tisztességesebb és átláthatóbb lett volna az olvasók számára.
Végül pedig a véleménytől, logikai bakugrásoktól és manipulációs szándéktól “megtisztított” cikk, újraírva:
Cikksorozatunk előző részében azt tárgyaltuk, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület, amelynek tagjai között Demeter Szilárd is szerepel, átvette a Simicska-féle alapítványtól az erdélyi magyar lapokat. Ezzel lehetővé vált, hogy ismét magyar állami támogatás érkezzen Budapestről.
Az Átlátszó Erdély 2021 nyarán közölt adatai szerint az előző három és fél évben összesen 7,45 milliárd forintnyi magyar közpénz érkezett az Erdélyi Médiatérhez. Ez az összeg meghaladja a román állam által a teljes magyar kisebbségnek nyújtott támogatás mértékét.
Demeter Szilárd több helyi és budapesti szakemberre is támaszkodott. Budapestről érkezett Timár Alpár László is, aki több vezető pozícióban dolgozott, többek között a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-nél és a Petőfi Irodalmi Ügynökségnél. A csapat további tagjai Petróné Varga Edit és Harmos Beáta Ildikó, akik szintén szerepet vállaltak különböző szervezetek vezetésében. Timár Alpár Lászlót forrásaink a pénzügyi-gazdasági ügyekkel foglalkozó bizalmasként írták le.
Ahogy a magyar állami támogatás érkezett, az Erdélyi Médiatér Egyesület több erdélyi médium felvásárlására tett ajánlatot. Helyi és regionális napilapok, rádióállomások, női magazinok és televíziók kerültek a portfóliójukba. Az RMDSZ-szel kapcsolatban álló médiumok közül néhány lap független tudott maradni, köztük a Hargita Népe, a Háromszék, a Népújság és a Szabadság.
Egy, az Erdélyi Médiatér által felvásárolt újság korábbi tulajdonosa elmondta, hogy az ajánlatot elfogadta, mert megfelelő pénzügyi ajánlatot kapott. Az újság terjesztésének nehezítésére vonatkozó fenyegetések miatt úgy döntött, eladja az újságot.
Timár Alpár rövid időn belül konfliktusba került Liszkay két munkatársával, Szőke Lászlóval és Györfi Áronnal, akik ezt követően kiszorultak a vezetésből. Györfi távozott a Médiatértől, míg Szőke Lászlónak más pozíciót ajánlottak. Ezt követően több üzleti tanácsadó is megjelent az Erdélyi Médiatér körül, köztük Gerényi Gábor, aki az Electromédia Kft.-n keresztül havonta 720.000 forintért nyújtott üzleti tanácsadást. Öt hónap elteltével a szerződést meghosszabbították és a tanácsadás díját havi 960.000 forintra emelték.
Szőke László egyéni vállalkozóként dolgozott, és havonta 1.264.000 forintot számlázott a Médiatérnek, amelyet kilenc hónap elteltével 1.896.000 forintra emeltek. A cikk szerint további tanácsadói szerződések is létrejöttek, például Balogh Ákos Gergely cégével, amely havi 110.000 forintos díjért nyújtott tanácsadást. A KPMG Tax Srl. is számviteli és fiskális szolgáltatásokat nyújtott, összesen közel 8 millió forint értékben.
A cikk részletezi továbbá, hogy romániai cégek is részesültek különféle szolgáltatási díjakból, valamint hogy a Beemanag Consulting Kft. közel 7,57 millió forint értékben végzett tanácsadói tevékenységet. Emellett András Anett Xénia és Balázs Eszter egyéni vállalkozók is szerződést kötöttek a Médiatérrel üzleti tanácsadásra.
Az Erdélyi Médiatér támogatásai és a budapesti Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ nevű nonprofit kft.-vel kötött szerződések részletei is szóba kerültek, különös tekintettel arra, hogy a nonprofit cég a támogatások koordinálását és elszámolását végezte.
2022 végére a támogatások forrásai kimerültek, és az Erdélyi Médiatér bezárta nyomtatott sajtótermékeit, valamint elbocsátotta a dolgozók hetven százalékát.
A cikk végén a székelyföldi lakosokat kérdezték a helyi lapjaik és hetilapjaik megszüntetéséről, valamint véleményükről az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban. Az emberek arról számoltak be, hogy a megszűnések jelentős hatással voltak tájékozódási lehetőségeikre.
