Forrás: Fekete Levente személyes archívuma Egy lelkész igazából egyben pszichológus meg filozófus is.
Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkész 1963. június 4-én született Oklándon. Édesapja a falu unitárius lelkésze volt. Fekete Levente ebben a szép erdővidéki faluban nevelkedett, és ugyanitt végezte el az elemi iskolát. Sepsiszentgyörgyön érettségizett, majd következett a katonaság, és ez után Kolozsváron szembenézett az Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézet öt évével. 1988-ban unitárius lelkészi oklevéllel kiröppent a nagybetűs életbe. Még ebben az évben megnősült, és így a Sepsikőröspataki Unitárius Egyházközség lelkészi állásába szóló kinevezésével a zsebében 1988. december 1-jétől már feleségével, Jutkával – született Durugy – együtt kezdték el a népnevelői munkát Sepsikőröspatakon. 1995-től Isten a Vadrózsás Nagyajtára rendeli. Három gyermekük van: Ágnes-Heini, Hunor és Kincső. Isten ebben az évben a családját unokával is megáldotta. Ágnes és Árpád vejük lánya: Boróka.
– Miért dönt valaki a lelkészi hivatás mellett?
– Humán beállítottságú vagyok, de szeretem a biológiát is. Elismerem, hogy vonzott a pszichológia, a filozófia és az ornitológia is. Végül a teológiánál kötöttem ki. Szüleim sugallták, hogy egy lelkész igazából pszichológus és filozófus is. Nyomott a latban az, hogy dédnagyapám Lőrinczy Dénes tordai unitárius lelkész-esperes volt, fia Lőrinczy János abásfalvi unitárius lelkész, valamint édesapám is lelkész volt. Szüleim nagyon komoly népnevelő munkát folytattak. Édesapám egyházszervezés, egyházvezetés terén, édesanyám szövőkört vezetett Felsőrákoson hosszú éveken át. Furcsák, sokszor ellentmondásosak voltak a kommunista idők, de szüleimet mindig nagy tisztelet övezte.
– Röviden, mit árul el nekünk a nagyajtai unitárius vártemplomról?
– A lélek gyönyörű középkori ékszerdoboza. Római katolikus templomnak épült, de eléggé korán unitáriussá vált. Egy darabig a reformátusokkal közösen használták. A hajó az 1350-es évek-ből származik, míg a szentélyrész, a 15. századból való, gótikus kőbordával és forgórózsával díszítve. A szentélyrészben látható a szintén 15. század elejéről származó, kőből faragott, késő gótikus sekrestyeajtó. A hajó északi falán 1400-as években készült, Szent László freskómaradvány figyelhető meg.
…a lélek gyönyörű középkori ékszerdoboza…
Sajnos, 1512 körül mind az északi, mind a déli falba orsós gyámköveket ilesztettek. A kor szokása szerint ezekből egy gótikus mennyezetet hoztak létre, agyag bordákkal. 1802-ben egy erős földrengés következtében a torony rázuhant a templomra, és így a gótikus mennyezet megsemmisült. A mostani dongaboltozat. A hajó déli falán is freskómaradvány figyelhető meg. A szentélyrész északi falán szekó látható a 17. századból, míg a déli falon Istent dicsőítő szöveg olvasható. Az orgona 1912-ben készült Budapesten Rieger Ottó műhelyében. Pneumatikus rendszerű, neogótikus homlokzattal. A kazettákat Sütő Béla és unokája Sütő István festették. A nyolc méter magas várfalak és a hozzuk tartozó bástyák a 17. században fejeződtek be. A bástyákban tematikus kiállítás látható, ugyanakkor a várudvaron tágas színpad és ülőtér is van.
– Pár gondolat erejéig beszéljünk arról is, hogy miként alakultak a templomfelújítási munkálatok?
– Nyilván, hogy ez nemcsak pénz, hanem elsősorban a hit kérdése is. Egy szakszerű pályázat komoly pénzbe kerül, és egyáltalán nem biztos, hogy nyerő. 2009-ben pályáztunk, de nem nyertünk. Azonban hinni kellett, hogy érdemes újból megpróbálni. 2016-ban ismét próbálkoztunk. Hála Istennek, sikerült. Szóljunk az engedélyekről is: az egyik jóváhagyást Bukarestből „csak” hat hónapig vártuk, egy
…Isten kirendeli a nemes célok támogatóit…
másikat három hónapig. „Hiába volt” pénz és kivitelező. Diplomáciai érzéket és kapcsolatrendszert igényel. Elsősorban Istennel. Sokszor eltolódik az ütemterv, s közben ketyeg az óra. A gondok önmérsékletre és alázatra tanítanak. Minden Isten és ember közös munkája. Nem tudunk egymás fejével gondolkodni, egymás szívével érezni, dönteni. Be kell várni, amíg beérik a döntés gyümölcse. Isten kirendeli a nemes célok támogatóit, a jóindulatot, a megértő kedvességet, a segítséget az alkalmas időben a lelkesedő embert. Velük lehet a nemes célokat elérni.
– Milyen érzés ma belépni a felújított templomvárba?
– Hatalmas öröm. Itt megszületik a lélekben a béke. Az ember tiszteletet érez, elsősorban Isten, majd őseink iránt. Ez a vártemplom tanít is. Elődeink mindig megtalálták a megoldást az élet folytonossága érdekében. Imádkozni, a hitben megerősödni, és ha kell harcolni az életért. Mint amikor kiállunk egy nemes ügy érdekében egymásért. Amikor a félelemnél nagyobb a hit. Őseink kegyetlenül szenvedhettek, amikor rájuk tört a tatár-török, de mindig érezték, hogy velük van Isten. Itt van a templom! Magaslaton, a falu közepén. Mint egy felkiáltójel. És körülötte a vár. Életünk középpontjában Isten. Tőle jön minden áldás.
…ahol megszületik a lélekben a béke…
Ez alázatra tanít. „Emberé a munka, Istené az áldás” – a szakrális élet lényege. Ezért össze kell fogni, ezt a hitet, tudást, tapasztalatot ápolni kell, meg kell tudni védeni, és mindezt át kell tudni adni gyakorlat által az utánunk jövőknek. Mert ez a tudás az a bölcsesség, ami biztosítja az élet folytonosságát. Erre erősítettek rá a Szent László-freskók, a bibliai jelenetek és a közös imádkozás, a zsoltárok, hajdan a mise, a bérmálás, protestáns időkben az istentiszteleteken az úrvacsorák. Aki ide eljön, annak lelkében meg kell szülessen a kérdés: fontos-e nekem és szeretteimnek az élet? Ki tudok-e ezért állni? Hittel meg tudom-e ezt védeni?
– Mit jelent önnek lelkésznek lenni, és milyen a lelkész élete napjainkban?
– Az iskolában megtanulunk írni, olvasni, számolni. Ugyanakkor otthon gyakorolni, hogy később könnyebben boldoguljunk az életben. A lelkésznek, papnak is ilyen a szerepe. Mint a tanítónak. Ez mindig közösségben történik. A családi közösségben például a gyermek megtanul főzni az anyjától. Ahogy az iskolában is közösségben tanuljuk meg az ismereteket, a tanítótól. A pedagógus azért van, mert ő többet tud a diáknál. A tudományok világába vezet be. A lelkész feladata hasonló. Tanít a hitre. Erre készült éveken át. Hogy megtanítson: hogyan lehet Istenen keresztül látni az embert, és az emberen keresztül észrevenni Istent. Megtanít a helyes nézőpontra. Amit otthon és a nagyvilágban kell gyakorolni. A lelkész magyaráz, tanáccsal lát el. És mindenki eldönti, hogy neki mire van szüksége. Segít, hogy kapcsolatainkban ne legyen gubanc. Ha pedig lesz, ne féljünk kibogozni, hiszen mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Bármennyire is szeretjük az önálló, független életet.
…azért, hogy lehessen derűsebben kelni és feküdni…
Egymásra vagyunk szorulva. És ezért van ebben a „történetben” ott a tisztelet Isten és ember iránt, a másik értékelése, megértése, szeretete és ezáltal önmagam megértése és tisztelete, szeretete. Aki nem akar iskolába járni… Aki nem, vagy soha nem jár templomba, és nem vesz részt a vallás közösségi életében… Gondoljuk végig. Persze úgy is lehet élni…, de ezt, sajnos csak egy darabig lehet elhúzni. Csak kibújik a szeg a zsákból. Lesz harag, gyűlölet, irigység, meg nem bocsájtás, esetleg szőnyeg alá seperjük, ellenségeskedés, pereskedés, életen át tartó szószünet…, dráma, tragédia. Korlátlan hatalomvágy, háború, megfélemlítés… Jézus azért tanított, és a lelkész, a pap is ezért tanít, hogy mindezek ne legyenek. Hogy lehessen derűsebben kelni és feküdni.
– Hogyan tovább?
–Hittel, türelemmel, alázattal, kitartással, szeretettel Istentől kért és remélt bölcsességgel Isten és ember szolgálatában mindazért, ami Isten előtt kedves és ami számunkra megtartó értéket, szép és örömteli életet jelent őseink földjén, hogy reményteli és örömteli élete legyen itt utódainknak nemzedékről nemzedékre.
