Üzenetküldés




    FőoldalVÉLeMÉNYA nyugati demokrácia mocsarában

    A nyugati demokrácia mocsarában

    Donald Trump volt amerikai elnök a bíróságon, a vád alá helyezésekor, 2023. április 4-én, New Yorkban

    Donald J. Trump volt amerikai elnököt 2023. április 4-én a manhattani bíróságon Alvin L. Bragg New York-i kerületi ügyész 46 oldalas, 34 pontos vádirata alapján meghallgatta Juan Merchan bíró. Az összes vádpont 1) bűncselekménynek minősül, 2) üzleti nyilvántartások, könyvelés meghamisításáról szól, 3) sértik az állami és szövetségi választási törvényeket. A vádlott mind a 34 vádpontban ártatlannak vallotta magát. A volt amerikai elnök óvadék ellenében szabadlábon védekezhet. A bíróság a következő tárgyalást 2023. december 4-re tűzte ki. A legismertebb, legmediatizáltabb vádpontok hallgatási pénzek kifizetése olyan ügyekben, amelyek a 2016-os amerikai választási kampányban negatív színben tüntethették volna fel az akkori elnökjelöltet.

    A történet a 2016-os választási kampányban kezdődött, és 2022-ben kapott új lendületet, amikor a visszavonult kerületi ügyész helyére új került, és Trump először csak sejteni engedte, majd bejelentette, hogy részt vesz a következő államelnöki versenyben.

    Eisenhower elnök óta Donald Trump volt az első amerikai elnökjelölt, aki azt megelőzően semmilyen politikai tisztséget nem töltött be, egyúttal az addigi leggazdagabb, akiből végül is elnök lett. Demokrata párti ellenfelei már akkor komoly diónak tartották, és mint általában a „fejlett nyugati demokráciákban”, mindent bevetettek ellene. A sokszor banánköztársaság kategóriájába sorolt országok választási kampányainak, a csalásoknak, a használt eszközöknek a mocskossága nyilvánvalóan megrendítő (az utóbbi évek egyik legcsúnyább kampánya és legelhúzódóbb politikai krízis helyzete Venezuelában volt), de meg sem közelíti az USA-ban, a nyilvános térben vagy a zárt ajtók mögött zajló disznóságokat. Trump hiába volt Amerika- és világszinten is híres vagy inkább hírhedt vagyonáról, botrányairól, excentrikus megjelenéséről, szabadszájú, beszólós megnyilvánulásairól, erősen nemzeti érzelmű hozzáállásáról, a politikában még új arcnak számított, még általában a demokraták és Soros György közeli fősodratú média is alig talált rajta fogást. A multimilliárdos Trump nem kötődött lobbicsoportokhoz, kampánya finanszírozásához sem volt szüksége ezek pénzére, tehát a média a magánéletében kezdett turkálni. A talált, valós vagy gerjesztett botrányok a bíróságon nem állták meg a helyüket, a vádemelést akkor elutasították, részben a tanúk megbízhatatlansága miatt.

    Mi történt az ügyészség szerint? Trump 130.000 USD hallgatási pénzt fizetett egy pornószínésznőnek Michael Cohen „problémamegoldó” – fixer segítségével, illetve az idén februártól (az időzítés nem hiszem, hogy véletlen lenne…) már más tulajdonában levő The National Enquirer bulvárlap közvetítésével. Szintén ez a lap segített Trumpnak egy másik, hasonló botránytól megszabadulni, amikor egy volt Playboy- modell el akarta adni a médiának az elnökjelölttel folyatott viszonyáról szóló történetét. Itt az Enquirer az úgynevezett „catch and kill” módszert használta, azaz megvásárolta a modelltől a sztorit 150.000 USD-ért, és sohasem publikálta. Ezt a módszert használták a Trump Tower volt kapusa esetében is, ő 30.000 USD-t kért és kapott egy sztoriért, amely a volt elnök egy állítólag házasságon kívül született gyerekéről szól.

    Alvin Bragg manhattani kerületi ügyész beszél a Donald
    Trump volt amerikai elnök vád alá helyezését követo
    sajtótájékoztatón, 2023. április 4-én, New Yorkban

    New York, Manhattan új, demokrata párti kerületi ügyészét 2022. januárjában nevezték ki, Alvin L. Bragg személyében. Ő az első színesbőrű, aki New Yorkban kerületi ügyészi pozíciót tölthet be; többször is voltak Trump ellenes kijelentései, jelölését kerületi ügyészi pozícióba egy Soros által finanszírozott szervezet, illetve Soros egyik fia támogatta pénzzel. Ugyanúgy, mint ahogyan azelőtt az ügyészség és a szövetségi választási bizottság, hivatali kinevezésekor Bragg felfüggesztette a Trump elleni vizsgálatot. Pár hónapra rá, valószínűleg némi nyomásra és kerületi ügyészi választási ígéretére gondolva – miszerint bíróság elé állítja a volt elnököt – újraindította a vizsgálatot. Az USA-ban a hallgatási pénz (hush money) fizetése teljesen legális, az ügyészségnek a kifizetések elkönyvelésével adódott problémája, olyan jellegű dokumentumokat találtak, amelyek bűncselekmény elkövetésére, adócsalásra és a választási törvény megszegésére utalnak, ezen bizonyítékok elegendőnek bizonyulva a vádemeléshez.

    Párhuzamosan egyéb ügyekben is folyik nyomozás ellene, többek között dokumentumok eltüntetése, kémtörvény megszegése, igazságszolgáltatás akadályozása miatt (ez ügyben tavaly az FBI bejelentés nélküli házkutatást tartott floridai otthonában), illetve esetleges adócsalási ügyeit is boncolgatták, elegendő bizonyítékok hiányában vádemelés eddig nem történt.

    A mostani vádirat szerint az ügyészségnek azt kellene bizonyítani, hogy a Cohen által különböző személyeknek esetlegesen kifizetett hallgatási pénzek szoros kapcsolatban vannak az általa Trumptól 2016-ban kapott, kampánypénzekből, jogi tanácsadás jogcímem kifizetett összegekkel; így lehetne bűncselekményt kihozni egy lejárató kampányból. Ebben segíthet Juan Merchan „véletlenszerűen” kinevezett, kirendelt bíró, aki több Trump-közeli perben is ítélkezett már, és akiről a volt elnök egyszerűen csak annyit mondott: „Gyűlöl engem”.

    Habár Donald J. Trump az első amerikai elnök, akit kétszer próbáltak leváltani (impeachment) és az első volt elnök, aki ellen vádat emelnek és letartóztatnak, ellenfeleinek is köszönhetően pártja körében népszerűsége 12 százalékponttal emelkedett, jelenleg ő a következő évi befutó államelnök-jelölt a Republikánus Párt színeiben.

    Megosztás