Sándor Krisztina neve összeforrt Tusványossal, hosszú évekig volt főszervezője a rendezvénynek, most „csak” a közéleti-politikai programokért felel. Erről is kérdeztük…
– Pontosan mi volt és mi is jelenlegi a szereped, feladatod Tusványoson, Tusványossal kapcsolatban?
– Éppen idén 15 éve annak, hogy a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) megkapta az erdélyi szervezési feladatköröket. Akkor annak az elnökeként négy éven át – 2008–2011 között – a szabadegyetem főszervezője voltam. Az első évben kialakult szervezési feladatkörök a központi szervezőstábban kisebb bővítésekkel ma is az akkori alapokon állnak. Hosszú a 15 év, főként egy ifjúsági szervezet életében, ahol nagy a mobilitás. Több szervezőtársból azóta az élet más területein munkatárs, barát, koma lett. A főszervezői szerep után is maradtam a csapatban, és mivel a MIT-ben eltöltött évek után az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke lettem, így elsősorban a politikai-közéleti programok szervezése maradt nálam, egyeztetve a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány vezetőivel, valamint az alapítókkal, illetve az erdélyi politikai szervezetek képviselőivel. A szűkebb körű szervezőstábban már mindenki nagy tapasztalattal, rutinnal végzi a feladatait, a hangulat baráti és ez évről évre itt marasztal a csapatban.
– Az idei Tusványos üzenetét miként találtátok meg? Milyen más ötletek merültek föl és azokkal szemben miért az elfogadott nyert?
– A tavalyi év decemberében ötleteltünk a szokásos központi szervezőstábbal, és a háború kitörése miatt egyértelmű volt, hogy erre kell válaszul kiemelni egy megfelelő mondatot. A béke ideje üzenet: arról is szól, hogy bárki, aki Tusványosra érkezik, jó eséllyel ezt megtapasztalhatja, túl a vitákon, esetleges nézetkülönbségeken is. A béke tárgyalás útján érhető el és ezt kell gyakorolni – ezt is üzeni a mottó, melynek témája, a háború visszaköszön több idei kerekasztalbeszélgetésben is. Más években többféle üzenet is megfogalmazódik Tusványos jelmondataként, de ezúttal egyértelmű volt a csapat számára: a szomszédban zajló háború ellentételezéseként nekünk a békére kell utalni. Ez mindennél fontosabb ebben a térségben is.
– Elhangzott valamelyik sajtótájékoztatón is, hogy a vitát mennyire fontosnak tartjátok. Ez miként valósul meg az idei Tusványoson? Milyen paneleket tartasz te ebből a szempontból a legfontosabbnak, ahol érdemi vitára számíthatunk?
– Van egy magyarországi pártközi kerekasztal, amelyen az ellenzék képviselői is jelen lesznek. Erdélyi viszonylatban az RMDSZ és az EMSZ képviselői ülnek egy asztalhoz több panelben is a Kós Károly- és a Jakabffy Elemér-sátrakban, ahol – főként a jövő évi választásokra való felkészülés és az Úzvölgyében történtek kapcsán – biztosan előkerülnek ellentétes álláspontok. Az autonómiáról szóló kerekasztalon régi ellenfelek ülnek egy asztalhoz. A lényeg, hogy a fontos és közös témákról nyilvánosan és kulturáltan lehessen beszélni. Emiatt lett népszerű annak idején Tusványos, és ezt kívánjuk fenntartani. Nyilván, legalább két fél kell a párbeszédhez és az is látszik, hogy a magyar-román párbeszéd terén az elmúlt években nem sikerült gazdagítani a programot. Be kell látni, és ezt már többször elmondtam: felelős román politikus ma sem mer eljönni a magyar közösség rendezvényeire – főként Tusványosra –, mert a saját választóinak bizalmát, támogatását csökkentheti, és ezt így a jövő évi választások előtti egy évben mégannyira sem merik bevállalni. Eljönnek azok, akik eddig is nyitottak voltak a párbeszédre, és akik vállalják nézeteiket – akár újságírók, közintézmény-vezetők, elemzők.
– Az eddigi Tusványosokhoz képest az idei miben lesz új, más, akár a programok, akár a szervezés, a tábor életében?
– A politikai programok tekintetében három nagy csoportot emelek ki: a nemzetpolitikai, a háborúval és a gazdasággal kapcsolatos témák jelennek meg a leggyakrabban. E három mentén számtalan altéma is megjelenik, melyek oktatással, kultúraszervezéssel, energiapolitikával, gazdaszervezeti élettel, turizmusfejlesztéssel kapcsolatosak. A háború hatásait politikai, gazdasági és társadalomszervezési, lélektani szempontból egyaránt elemzik a meghívott előadók, több programsátorban is.
Újdonság lesz a Kriza János Csűr a kemping hátsó felében, amely az eddigi sátrat váltja fel, és amelyet idén avatnak a néptánc és a táncházak kedvelői. Bár nem az első alkalom, de idén is kihangsúlyozom, hogy már nem készül nyomtatott programfüzet: a résztvevők a tusvanyos.ro honlapon, a rendezvény Facebook-oldalán, illetve egy saját applikáción keresztül követhetik a programot. Fontos újdonság, hogy a szombati előadásra regisztrálni kell, amelyet könnyen el lehet végezni a honlapon keresztül.
– És végül egy személyes kérdés: kivéve azokat az eseményeket, ahol te moderálsz vagy előadó vagy, te milyen programokra fogsz biztosan ellátogatni?
– Huh… Az utóbbi években minden programsátorba ellátogatok, legalább a helyszínt megnézni közelebbről. Több mint hatvan partnerrel dolgozunk együtt, gazdag a kínálat.
A Kriza János Csűrben biztosan részt veszek legalább egy táncházi alkalmon, közös hajnali éneklésen. Érdekel Bedő Imre előadása a Janus Pannonius Kávéházban és a közírók kerekasztala is – és utóbbi nemcsak a személyes vonatkozás miatt. Az Erdély Café-ban érdekelnek a vállalkozói életút-beszélgetések, a turizmus fejlesztésével kapcsolatos témák. A koncertek közül a Parno Graszt és Quimby nagyon érdekel, és kíváncsian várom a szombat estét, ritkán lép fel Tusványoson az Ismerős Arcok; természetesen várom, hogy abban az egyedi természeti környezetben – balra az Olt, jobbra a fenyőerdő – is eljátsszák a Nélküled című dalt.